Hova tűnt a hó Európából?

A növények is szólnak, ha baj van, csak nem halljuk

2023.04.06

Fenntarthatóság a mesterséges intelligencia korában

2023.04.21

2023.04.14

Nemrég megjelent a hír, hogy az Alpokban tapasztalható súlyos hóhiány miatt Svájcban és Franciaországban is vízhiány lehet, ami tovább fokozza az energiaválság hatásait.

A CIMA adatai alapján március 4-e jellemzően a hófelhalmozódási csúcsnap Olaszországban – idén viszont a korábbi évek átlagához képest sokkal kisebb a hóborítás az Alpokban, ami alacsonyabb rendelkezésre álló vízmennyiséget eredményez a következő hónapokban. Ahogy az említett cikk is rámutat: a hó sűrűsége a hegyi területek vízmegtartó-képességének fontos mutatója. Olaszországban már két éve is rekordalacsony csapadékmennyiség hullott, de idén a Pó vízgyűjtőjének hó-víz egyenérték szintje mindössze egyharmadát érte el az elmúlt 12 évnek. Ez azért is probléma, mert az olasz vízkészletek kétharmada található a Pó folyó medencéjében és vízgyűjtő területén, ami kritikus szerepet játszik az ország energiaellátásában. Az olasz energiatermelő flottának ugyanis legalább 20 százalékát a vízerőművek adják.

Az idei hóhiány tehát az áramtermelésre is kihatással lesz, hiszen az alacsonyabb vízerőművi termelést más termelési forrásokkal kell majd kompenzálni. A folyó alacsony vízszintje leállásokat eredményezhet a közelben lévő gázturbinás erőművekben, ugyanis a vízhiány veszélyezteti a hűtőrendszerek működését. Svájcban és Franciaországban pedig az atomerőművek termelését foghatja vissza a vízhiány, amennyiben megoldhatatlanná válik a reaktorok hűtése.

Látványos csökkenés Magyarországon is

Nem ez az első jele annak, hogy a klímaváltozás hatására Európa-szerte átalakulóban vannak a csapadékviszonyok. Miközben Dél-Európában látványosan csökken az éves lehulló vízmennyiség, északon és északnyugaton növekvőben van. Ha csak Magyarországot nézzük, akkor is tapasztalhatjuk a fehér telek ritkulását: utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra. A Másfélfok elemzése szerint a havazások a 2011-2020 évtizedet megelőzően országos éves átlagban 14-15 nap körül voltak, azonban ez napjainkra 11 napra csökkent. A legnagyobb visszaesés a havas napok számában Északkelet-Magyarországon történt, ami egyébként eddig éppen a leghavasabb országrésznek számított.

A havazások alakulása persze nem kizárólag az emberi tevékenységek következményeinek tulajdonítható, de ha nem csökkentjük a globális szén-dioxid-kibocsátásunkat, még az optimista klímamodellek jövőképe szerint is mérsékelt hócsökkenésre számíthatunk a század végére.