2026.10.16

Egy dán ötlet, ami újraértelmezte a városi közlekedést

A városainkat évtizedek óta a gyorsaság és az autózás logikája formálja. Egyre gyorsabban jutunk el A-ból B-be, miközben egyre kevesebbet érzékelünk abból, ami körülöttünk van. A Cycling Without Age kezdeményezés azt mutatja meg, milyen lenne egy város, ha nem a tempó, hanem az ember lenne a középpontban. A Dániából indult program alapja egyszerű: […]
2026.10.09

Ahol az ember visszaadja, amit elvett: három történet a természet erejéről

Az elmúlt időszakban több helyen találkozhattunk ugyanazzal a fordulattal: egy élőhely, egy ökoszisztéma vagy egy faj visszakapott valamit abból, amit az ember korábban elvett. Ezek a történetek nemcsak a természetvédelem ritka sikerei miatt figyelemre méltók, hanem azért is, mert a változás minden esetben a helyi közösségek kezdeményezésére indult. Nem külső megmentők érkeztek, hanem az […]
2026.10.02

Minierőművet minden garázsba!

Európa több országában válik üzleti szolgáltatássá a kétirányú töltés: a parkoló elektromos autó akkumulátora akkor veszi fel az áramot, amikor az bőséges és olcsó, majd csúcsidőben visszaad belőle a hálózatnak. A technológia már bizonyított, most annak kell eldőlnie, kialakul-e körülötte működő piac is. Az elektromos autó sokáig egyszerűen a közlekedés zöldítésének eszköze volt. […]
2026.09.25

A városi biodiverzitás titka: nem több zöldterület, hanem egyetlen rendszer kell

A városi zöldterület önmagában nem egyenlő az élőhellyel. A kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a városi biodiverzitás nem az egyes zöld elemeken – beépített tetőn, parkosított tereken vagy méhlegelőkön – múlik, hanem azon, hogy ezek az elemek összekapcsolódnak-e egymással. Egy gondosan megtervezett városi ökoszisztémában ugyanazok a megoldások egyszerre tartják meg a vizet, hűtik […]
2026.09.11

Japán kutatók megoldhatták, ami évtizedek óta nem sikerült: műanyagot állítottak elő – mikroplasztik nélkül

Japán kutatók olyan műanyagot fejlesztettek, amely sós vízben néhány óra alatt, a szárazföldön pedig nagyjából 200 óra alatt maradéktalanul elbomlik. A RIKEN Kutatóintézet és a Tokiói Egyetem közös projektjének eredménye nem csupán egy lebomló műanyag, hanem az első, amely nem hagy maga után mikroműanyagot  sem. A világ tudósai versenyt futnak az idővel, hogy […]
2026.09.04

Betonból épülő élőhely: egy floridai kísérlet a partvédelem újragondolásáról

A tengerpartok védelme és a tengeri ökoszisztémák helyreállítása általában két külön feladat, egy floridai mérnök és csapata azonban megpróbálja egyszerre megoldani mindkettőt. A Miami Egyetem kutatói egy hatszögletű, lyuggatott betonelem segítségével olyan partszakaszt hoznak létre, amelybe mangróve is gyökerezhet, és ahol halak és teknősök is otthonra találhatnak.   A floridai Pompano Beach […]
2026.08.28

Egy fólia, ami a melegben is hidegen tartja a fagyit, és még a gleccsereket is megvédheti

A hűtési lánc a világ élelmiszer-ellátásának egyik legkarbonigényesebb eleme: a világ áramfelhasználásának 11 százalékát viszi el, és a globális üvegházgáz-kibocsátás 2,5 százalékáért felelős. Nanjiing-i kutatók egy különleges fóliával próbálnak ezen változtatni. Létrehoztak egy anyagot, ami hatékonyan veri vissza a napfényt. A nyár egyik alapélménye, hogy a fagylalt gyorsabban olvad, mint amilyen gyorsan képesek […]
2026.08.21

A hőhullámok duplán támadnak

A szélsőséges meleg egyszerre növeli a hűtési célú villamosenergia-igényt és fogja vissza több erőműtípus teljesítményét. A hőhullám ezért már nem csupán egészségügyi vagy várostervezési kihívás: közvetlen energiapiaci és gazdasági kockázat, amelyre termelési, hálózati és energiahatékonysági beruházásokkal kell válaszolni. Noha a hőhullámok térségünkben sem újkeletűek, mindeddig inkább egészségügyi és várostervezési problémaként kezeltük őket: árnyékot, […]
2026.08.14

A világ egyik legdrágább városa megtalálta a legolcsóbb klímamegoldást

A zöldtető ma már nem luxus és nem is esztétikai döntés – Zürichben legalábbis. A svájci városban több mint harminc éve kötelező növényzetet telepíteni az újépítésű házak lapostetőire, így a város lapostetejű épületeinek 40 százalékán már növények élnek. Ennek különösen a nyári melegben és az aszályban van jelentősége, e megoldás révén ugyanis könnyebben birkóznak […]