Fontos a környezetvédelem a magyarok számára

Az üzleti és politikai életben megkerülhetetlen fogalommá vált a környezetvédelem: gondoljunk csak az Európai Unió ambiciózus éghajlat-politikájára vagy az ESG-befektetések egyre nagyobb térnyerésére. De vajon hogyan viszonyul mindehhez a magyar társadalom? Az Alteo nevében országos, reprezentatív kutatást indítottunk, hogy felmérjük a hazai lakosság környezetvédelmi ismereteit és magatartását.

Az eredmények megdöbbentő egységről tanúskodnak: ma már szinte nincs olyan magyar, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője.

A társadalom 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, 82 százalék pedig úgy látja, hogy az ő életére is közvetlen hatással vannak a környezeti problémák.

A válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben, közülük is 31 százalék nagyon aggódik a lehetséges következmények miatt. Sokan vannak tisztában a fenntartható fejlődés és a körforgásos gazdaság fogalmaival, de még többen vannak azok, akik közvetlen környezetükben is észlelik az ökoszisztémát fenyegető problémákat. Egy magyar ember átlagosan 12 ilyen tényezőt tud felsorolni. A legismertebb ezek közül a levegőszennyezés, a túlzott erdőirtás, az étel-, víz-, energia- és ruhapazarlás, a klímaváltozás és a globális felmelegedés, tehát azok a jelenségek, melyeket saját bőrünkön is nap mint nap tapasztalhatunk. Az életkor és a lakhely nagyban befolyásolja, hogy ezek közül mennyit észlelünk: a budapestiek például kiemelten sokszor említették a műanyagszennyezést, míg vidéken kevesebben szembesülnek élelmiszer- és energiapazarlással.

A felelősség tekintetében megoszlik a társadalom véleménye.

A magyarok 19 százaléka elsősorban a vállalatoktól, az országoktól és a globális szervezetektől vár érdemi lépéseket, a többiek pedig a kollektív felelősségvállalásban hisznek.

Tízből kilencen határozottan állították, hogy maguk is tesznek a környezeti problémák ellen, elsősorban szelektív hulladékgyűjtéssel, a pazarlás elkerülésével, valamint a vásárlás visszafogásával. Környezeti szempontból a társadalom fele elégedett a magyar vállalatok erőfeszítéseivel, a többiek azonban még többet várnának tőlük.

Úgy vélem, nem szabad szó nélkül elmennünk ez utóbbi visszajelzések mellett. Különösen azért, mert a pandémia után a környezetvédelemnek még nagyobb szerepe lesz a szervezetek jövőjét biztosító vállalati célok elérésében. Az Epson idei nemzetközi kutatásában például több mint négyezer munkavállalót és üzleti döntéshozót kérdeztek meg a világ 26 országában, akik közül

78 százalék egyetértett abban, hogy a fenntarthatósági szempontok befolyásolják a márka megítélését, az iránta tanúsított hűséget vagy magát az üzleti teljesítményt.

Ugyanebből a kutatásból az is kiderült, hogy Magyarországon csak minden ötödik megkérdezett sorolja a legfőbb üzleti prioritások közé a fenntarthatóságot, ezzel az eredménnyel a Közel-Kelettől és Törökországtól is elmaradunk.

Márpedig a fogyasztók többsége előnyben részesíti azokat a vállalatokat, amelyek tevékenységében hangsúlyos a társadalmi és környezeti elköteleződés. Ezért úgy gondolom, hogy az üzleti szereplőknek fenntarthatósági forradalomra kell készülniük, ha biztosítani akarják versenyelőnyüket, és lépést akarnak tartani az alkalmazottaik, befektetőik, partnereik és a fogyasztók elvárásaival. Vezető energetikai szolgáltató vállalatként az Alteo működésében alapfeltétel, hogy olyan döntéseket hozzunk, melyek egyszerre veszik figyelembe a környezeti, a társadalmi és a pénzügyi szempontok hármasát. De én is mindenkit arra buzdítok – legyen szó a munkájáról vagy a magánéletéről –, hogy lehetőségeihez mérten tegyen az élhető jövőért, és vegyen részt az erről szóló párbeszédben, összefogásban.

ifj. Chikán Attila véleménycikke a www.vg.hu VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2021.04.15-én.