8 milliárdan lettünk: történelmi mérföldkőhöz ért az emberiség

Az ENSZ jelentése szerint november 15-én elérte a 8 milliárd főt a Föld lakossága. Bár a népességnövekedés tempója az 1960-as évek óta némiképp lassult, az orvoslás fejlődésének köszönhetően világszerte megnőtt az átlagélettartam, és az előrejelzések szerint 2050-re a 65 év felettiek száma 10 százalékról 16 százalékig emelkedik majd. Mindeközben India maga mögött hagyhatja Kínát a legnépesebb országok rangsorában.

A legutóbbi, 7 milliárdos mérföldkövet 11 évvel ezelőtt értük el, a következő forduló pedig még 15 évet várat magára az előrejelzések szerint. 1990-ben az átlagélettartam 63 év volt, 2019-re elértük a 72 évet, 2050-re pedig 77-et becsülnek a kutatók. A következő évtizedekben várható népességnövekedés több mint fele mindössze nyolc országban összpontosul majd: ezek a Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, India, Nigéria, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Tanzánia. Közülük is kiemelkedik a Kongói Demokratikus Köztársaság és Tanzánia, melyek lakossága várhatóan megduplázódik majd 2050-re.

Mit is jelent mindez a gazdaságra, a környezetvédelemre és a társadalomra nézve? Az Egyesült Nemzetek Népesedési Alapjának (UNFPA) vezetője szerint pozitív jelentése is van a népességnövekedésnek: ez ugyanis annak eredménye, hogy hosszabb lett az emberek várható élettartama, alacsonyabb a csecsemőhalandóság, kevesebb nő hal bele a szülésbe, és az egészségügyi rendszerek is hatékonyabbak, mint régen.

A túlnépesedés azonban számos globális problémával jár, és a fogyasztási szokásainkat is befolyásolja. Nagy kihívás elé állítja az emberiséget, hogy a folyamatos növekedés mellett úgy tartsa el magát, hogy közben mindenkinek egyenlő életminőséget biztosítson. Már most is minden kilencedik emberről elmondható, hogy nem jut naponta elegendő táplálékhoz, miközben az élelmiszerek 33-40%-át pazaroljuk el világszerte. A túlfogyasztás következtében sokszorosan kimerítjük a természeti erőforrásainkat, az élelmezési problémák pedig intenzív, a természetre nézve destruktív gazdálkodási módszereket hívnak életre. Ennek következtében fokozódik az erdőirtás, csökken a vadonélő fajok élőhelye és pusztul a talaj minősége. Az ENSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy a túlnépesedés következtében megnő a járványok kockázata: a hagyományos pufferzónák ugyanis, – amelyek azelőtt elválasztották az embereket az állatoktól és az általuk hordozott kórokozóktól – jelentősen csökkennek.

Habár ezek vészjósló jelek, sok szakértő mégis úgy gondolja, hogy a valódi problémát nem a népességszám növekedése jelenti. Fontos kihangsúlyozni, hogy a populáció nagy része a szegényebb országokban koncentrálódik, ahol a kibocsátási arányok jelentősen alacsonyabbak. Nem ők azok, akik a klímaváltozást előidézik, mégis ők a legkiszolgáltatottabbak a nyugati túlfogyasztás következményeinek. Vegyük például Kenyát, amely jelenleg pusztító szárazságtól szenved. Az ország lakossága 55 millió fő, ami körülbelül 95-ször több, mint az Egyesült Államokban található Wyoming lakossága. Wyoming azonban 3,7-szer annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint Kenya.

Épp ezért számos szakértő egyetért abban, hogy nem a népességszám növekedése miatt kell aggódnunk – sokkal inkább az erőforrások igazságtalan elosztása és a mértéktelen túlfogyasztás az, ami fenyegeti az emberiség jövőjét.