Veszélyesek lehetnek az állatokra nézve a vízre telepített szélerőművek?

Figyelemfelkeltő kutatást tett közzé az IFLScience: a kutatók azt vizsgálták meg, hogyan hatnak a vízre telepített hatalmas szélerőműparkok a tengeri élővilágra. Bár a szélerőművek hatalmas löketet adhatnak a klímasemleges gazdaságok létrejöttéhez, úgy tűnik, korántsem mindegy, hova telepítjük őket.  

Az emberiség felgyorsult és egyre inkább energiafüggő életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet. Ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív, megújuló és kimeríthetetlen energiaforrások kerülnek az energiatermelés előterébe. A nap- és vízenergia mellett nagy hangsúlyt kap a szélenergia is, amely jelenleg a világ leggyakrabban használt megújuló energiaforrása, és a szélturbinák segítségével könnyen kiaknázható.  

A szélerőműveknek több előnyös tulajdonságuk is van, többek között nincs káros égéstermékük, és egyáltalán nem bocsátanak ki szén-dioxidot, szemben a fosszilis energiahordozókkal. Az üzemeltetési költségük alacsony, a kapacitásuk gyorsan növelhető, az alkatrészeinek javarésze pedig újrahasznosítható. Ráadásul a szélenergia éjszaka is jelentős termelési értékkel bír, nem csak nappal, ezért kiválóan képes kiegészíteni a naperőműveket. A szélturbinák viszonylag könnyen felépíthetők, és a hazai kutatók számításai szerint a magyarországi területek csaknem 10 százaléka alkalmas a telepítésükre.  

Óriásturbinák a tengerben 

A világ legnagyobb létesítménye jelenleg 462 négyzetkilométer területű és több mint 1,4 millió háztartás energiaellátását biztosítja – mégpedig az Egyesült Királyság partjaitól nem messze, a tengeren. A Hornsea 2 névre hallgató szélerőműparkban 165 darab, körülbelül 200 méter magas turbina kapott helyet, melyek egyenként három darab 81 méteres lapáttal rendelkeznek – utóbbi pont megfelel a Washington-emlékmű méretének. A jelentések szerint a lapátok egyetlen fordulata 24 órán át képes ellátni energiával egy brit otthont. Mivel egy fordulat mindössze hat másodpercet vesz igénybe, egy turbina naponta több mint 14 000 otthon energiaigényét elégíti ki.  

Mit szólnak mindehhez az állatok?  

Az ilyen tekintetes méretű szélerőműparkok érdekes hozadéka, hogy újjáéleszthetik a tengeri ökoszisztémát ott, ahol egyébként már visszaszorulóban van. Mégpedig úgy, hogy a farmok mesterséges zátonnyá alakulnak, és magukhoz vonzzák a zsákmányra vadászó fókákat. A pozitívumok mellett azonban akadnak természeti kockázatok is – hívják fel a figyelmet a tudósok. A megváltozott hidrodinamika például megzavarhatja a halak és a bálnák viselkedését, változást hozva ezzel a területen élő fajok sűrűségébe. A madarak esetében pedig megnő a kockázata annak, hogy összeütköznek az erőművekkel, különösen ősszel és tavasszal, a madárvonulások idején.  

Mégis, mit lehet tenni azért, hogy a felesleges pusztítást megakadályozzuk? Egy norvég kutatócsoport új megközelítése szerint a rotorlapátok észlelhetőségének növelése segíthet a madaraknak, hogy sikeresen kikerüljék őket. Elméleti kutatások szerint az a legeredményesebb módszer, ha a három lapát közül az egyiket feketére festik, így kevésbé mosódik egybe a mozgásuk. Az ehhez hasonló egyszerű megoldások közelebb vihetnek minket ahhoz, hogy még hatékonyabban és biztonságosabban használhassuk ki a szélenergiában rejlő értékes erőforrást.