Lehetőség vagy kihívás a magyar gazdáknak az ökológiai mezőgazdaság?

Az Európai Unió 2020-ban indította útjára a Termőföldtől az asztalig (Farm to Fork) stratégiát, amelynek célja, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25 százalékán ökológiai gazdálkodás folyhasson. Ha megvalósul, azzal csökkenthető lesz a vegyi anyagok használata, az átállás javítja az állatok életkörülményeit, és enyhíti a környezeti terhelést.

Az élelmiszertermelés és fogyasztás világszerte nagy terhet ró a környezetre. A 2020-ban útjára indított Termőföldtől az asztalig stratégia célja nem más, minthogy mérsékelje a környezeti terhelést, illetve egészségesebb, fenntarthatóbb élelmiszereket biztosítson. Magyarországon a program sikerességét a Közös Agrárpolitika (KAP) átalakítása biztosítja. Bár az átállás nem egyik napról a másikra történik, az előző években sikerült néhány jelentős eredményt elérni az ökológiai gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok terén.

A stratégia egyik központi eleme, hogy ösztönözze a gazdákat az ökológiai művelésre való áttérésre, hiszen a környezetkímélő gazdálkodási gyakorlatok révén nemcsak a természetnek segítünk, de hosszú távon a gazdáknak is csökkennek a költségeik a műtrágyák és növényvédő szerek használatának csökkentésével. A magyar szakpolitika azt szeretné elérni, hogy 2027-ig ökológiai művelés alá vonja a hazai mezőgazdasági területek 10 százalékát. Ehhez a kormány külön támogatásokat és ösztönzőket is biztosít a gazdáknak, hiszen egyelőre a mezőgazdasági területek mindössze 6,3 százaléka áll ökológiai művelés alatt.

Az ökológiai gazdálkodás egyik leggyakoribb kritikája, hogy nem elég termelékeny, és ezáltal kevésbé jövedelmező. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és az Agrárcenzus adatai szerint már most is számos olyan gazdaság működik sikeresen, amelyek ökológiai módszereket alkalmaznak – a szabadföldi zöldségtermesztők negyede például – és nem csökkent a termelékenységük.

De az Európai Unió nemcsak a termelőket, hanem a fogyasztókat is szeretné bevonni fenntartható élelmiszerlánc kialakításába. Ezt a helyi piacok, rövid ellátási láncok támogatásával kívánja elérni, ami a gazdákat is segítheti abban, hogy közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki vásárlóikkal, és hitelesen kommunikálják termékeik fenntarthatósági értékeit.

A Termőföldtől az asztalig stratégia tehát nemcsak kihívások elé állítja a magyar mezőgazdaságot, hanem lehetőségeket is kínál. A gazdák számára fontos, hogy megértsék ezeket a változásokat, és felkészüljenek a jövő lehetőségeire. A fenntartható élelmiszertermelés közös cél, amely nemcsak a természeti környezet megőrzését, hanem a magyar mezőgazdaság gazdasági stabilitását is szolgálhatja.