Iratkozzon fel és tölte le a teljes kutatást!
Elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatót
Kérem a kutatási anyagot
Mi lenne, ha bányászok helyett növények termelnék ki a fémet a földből?
Ki kell érdemelnie az adatközpontnak az áramot?
2026.10.30
Az elektromos autókhoz és akkumulátorokhoz egyre több fémre van szükség, a kitermelésük azonban gyakran komoly környezeti terheléssel jár. Egy rendhagyó megközelítés éppen ezért nem újabb bányák nyitására, hanem a növényekre alapozná a kitermelést: bizonyos fajok ugyanis képesek a talajból nagy mennyiségű fémet felvenni.
A módszer neve fitobányászat (phytomining), és az alapötlet meglepően egyszerű. A világ mintegy 320 ezer növényfajából körülbelül 700 képes arra, hogy egyes fémeket a nagy koncentrációban halmozzon fel a szöveteiben. Ezek az úgynevezett hiperakkumulátor növények olyan, fémdús talajokon is képesek megélni, amelyek más növények számára kedvezőtlenek.
A fitobányászat egyik legígéretesebb célpontja a nikkel, amelyből a lítium–ionos elektromosautó-akkumulátorok jelentős mennyiséget tartalmaznak. A hagyományos nikkelbányászat ugyanakkor erdőirtással, vízszennyezéssel és jelentős kibocsátással járhat, illetve a jó minőségű készletek kimerülése is egyre nagyobb problémát jelent.
A fitobányászat ötlete nem új, de a francia Genomines vállalat most új eredményekkel lépett tovább ezen a területen. Olyan – a százszorszépfélék családjába tartozó – génmódosított növényeket fejlesztettek, amelyek nagyobb mennyiségben képesek a leveleikben és a száraikban nikkelt felhalmozni: kísérleteikben a növényi biomassza nikkeltartalmát 2 százalék körüli értékről mintegy 7,6 százalékig sikerült emelni.
A Genomines számításai szerint egy hektáron akár 2,5 tonna nikkel is előállítható, és a vállalat szerint a technológia a hagyományos fémkitermelés költségének körülbelül 40 százalékából hozhat létre akkumulátor-minőségű nikkelt. A növények ráadásul évekig újratelepítés nélkül termeszthetők.
A technológia különösen olyan területeken lehet érdekes, ahol a hagyományos kitermelés túl drága vagy környezetileg megterhelő lenne, például korábbi bányák területein. A fitobányászat ugyanis egyszerre jelenthet fém-visszanyerést és tájrehabilitációt: miközben a növények értékes nyersanyagot gyűjtenek össze, hozzájárulhatnak a leromlott talajok helyreállításához is.
A technológia egyelőre nem váltja ki a nagyüzemi bányászatot, és számos problémát – például a megfelelő növényfajok kiválasztását, a termelékenységet és az esetleges invazív fajok kockázatát – még meg kell oldani. A kutatás és a fejlesztés azonban felgyorsult: Amerikában tavaly közel 10 millió dollárt ítéltek oda hét fitobányászati projektnek, amelyek többek között nikkelben gazdag amerikai talajok hasznosítását vizsgálják. És a fitobányászat egy új irányt már most megmutat: mi lenne, ha bizonyos területeken a fémet nem kibányásznánk, hanem learatnánk, miközben a talaj is regenerálódik?
Forrás: Chikansplanet
Eredeti cikk: Mi lenne, ha bányászok helyett növények termelnék ki a fémet a földből?
