Energetikai retrofit: válasz a digitális világ kirobbanó étvágyára
2025.01.24
Lehetőség vagy kihívás a magyar gazdáknak az ökológiai mezőgazdaság?
2025.02.07

A légiközlekedési iparág jelentős környezeti lábnyoma régóta ismert. Ahogy a közvélemény egyre tudatosabbá válik az éghajlatváltozással kapcsolatban, úgy nő az igény a zöldebb utazási lehetőségek iránt.

A légitársaságok világszerte azzal a sürgető feladattal néznek szembe, hogy működésüket összehangolják nettó zéró kibocsátási céljaikkal. Ez részint környezetünk védelme miatt megkerülhetetlen, másfelől az egész iparág versenyképességét is aktívan formálja.

Rögös út vezet a netzéróhoz

A fenntartható légi közlekedés felé vezető út tele van kihívásokkal. A dekarbonizációs erőfeszítések sarokkövének sokan a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) gyártását és használatát tekintik – nem is alaptalanul. Ezzel ugyanis akár 80 százalékkal lehetne csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a hagyományos üzemanyagokhoz képest.

Nem véletlenül fektetnek be hatalmas összegeket az olyan vállalatok, mint az United Airlines és az American Airlines az SAF fejlesztésébe, amely hulladékalapú nyersanyagokból állítható elő: használt sütőolajból, háztartási és mezőgazdasági hulladékokból. A Fulcrum BioEnergy például a kommunális hulladékot alakítja át repülőgép-üzemanyaggá, míg a texasi Project Roadrunner hulladékból képződő szén-dioxidot és megújuló energiát használ ugyanehhez.

Az újgenerációs üzemanyagok fejlesztése mellett a kormányzati szabályozás és az aktív támogatás is kulcsszerepet játszik. Az Egyesült Államokban az Inflation Reduction Act adókedvezményekkel ösztönzi az SAF termelését, míg Kalifornia a Low-Carbon Fuel Standard programján keresztül kínál SAF-krediteket, ezzel is támogatva az innovációkat.

Az Európai Unióban pedig a zöld megállapodás egyik kitűzött célja a fenntartható üzemanyag-ellátási láncok kiépítése. Az újgenerációs repülőgépüzemanyagok globális szintű gyártásának felfuttatása azonban a magas szintű elköteleződés ellenére is óriási feladatot jelent egyelőre, erről tanúskodik az az adat is, amely szerint az SAF jelenleg a globális felhasználás kevesebb mint 1 százalékát teszi ki. Az egyelőre korlátozott kínálat mellett a magas költségek és számos logisztikai akadály is annak útjában áll, hogy az SAF mainstream megoldássá válhasson.

Innováción vett versenyképesség

A nehézségek ellenére a légiközlekedési iparágban egyre elterjedtebb az optimizmus az innováció hasznát illetően: azok a légitársaságok, amelyek ma beruháznak a fenntarthatóságba, idővel jelentős előnyökre tehetnek szert. Egyfelől karbonlábnyomuk jelentős csökkentésével lényegesen közelebb kerülnek a netzéró elvárások teljesítéséhez, másfelől versenyképességben is lekörözhetik a később csatlakozókat. Fontos szempont az is, hogy úttörőként elnyerhetik azoknak a környezettudatos utazóknak a szimpátiáját is, akik ellenérzéseket táplálnak a hagyományos légiforgalommal szemben.

Egyre több utas kezeli ugyanis főprioritásként a fenntarthatóságot, tudatosan alkalmazva azt az elvet, hogy minden olyan jegyvásárlás, amelynek ellenértéke egy nettó zéró célokat kitűző légitársasághoz folyik be, hozzájárul a légi közlekedés zöldebb jövőjéhez. Ezek a környezettudatos utazók azt is értékelni fogják, ha a légiközlekedési iparág minél nagyobb része fordul kellő fókusszal, innovativitással és együttműködési szándékkal az égbolt zöldebbé tétele felé.

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!


Forrás: Chikansplanet
Eredeti cikk: Hogyan zöldül az égbolt?

FacebookTwitterLinkedIn