Hol van a fapadosok helye a fenntartható turizmusban?

Az utazási szektor jelentős átalakuláson megy keresztül, és ebben kulcsszerepet játszanak a fapados légitársaságok. Másodpercenként 45 utas érkezik meg az áhított desztinációjára, ami éves szinten 1,4 milliárd turistát jelent. Ez hatalmas gazdasági lehetőséget, ugyanakkor komoly környezeti kihívásokat is teremt: a turizmus globálisan az üvegházhatású gázkibocsátás több mint 5 százalékáért felelős, amelynek 90 százalékát maga az utazás teszi ki.

Elsőre azt gondolnánk, hogy az olcsó repülőjegyek elterjedése csak növeli a környezeti terhelést, hiszen több ember utazhat gyakrabban. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb. A fapados légitársaságok üzleti modellje a maximális kapacitáskihasználásra épül, gyakran repülnek modernebb, energiahatékonyabb gépekkel, ezzel képesek csökkenteni az egy utasra jutó károsanyag-kibocsátást. Az emberek túlbecsülik a repülési szektor CO2-emisszióját, mert bár az ide-oda repülgetésnek egyéni szinten valóban hatalmas a karbonlábnyoma, globális viszonylatban a népességnek csak igen kis hányada él ezzel a lehetőséggel: a repülési szektor a globális CO2 kibocsátás mindössze 2,5 százalékáért felelős, ami magában foglalja mind a kereskedelmi, mind a más célú formákat.

Az idegenforgalom fenntarthatósága nem csak a közlekedésről szól

A fenntartható turizmus koncepciója szerint az ágazatnak figyelembe kell vennie a jelenlegi és jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat, valamint a turisták, az iparág, a környezet és a befogadó közösségek igényeit. Ez pedig egy komplex, a közlekedési módok optimalizálásán túlmutató kihívás, különösen amiatt, hogy egyre több desztinációt érint a túlzott turizmus problémája (overtourism), amelyre a könnyebben elérhető árú fapados járatok is ráerősítenek.

Kézenfekvő példa Velence, ahol a turisták számának korlátozását célzó szabályozásokat kellett bevezetni, vagy Boracay szigete a Fülöp-szigeteken, amelyet 2018-ban ideiglenesen le kellett zárni az odaözönlő turisták elől. Hasonló problémákkal küzd Thaiföldön a Maya Bay is, ahol a korallzátonyok jelentős része elpusztult a turizmus hatására. Ide sorolhatjuk a Kanári-szigeteket is, amelynek lakói változatos eszközökkel fejezik ki nemtetszésüket a hozzájuk érkező nyaralók hadaival szemben.

Közös nevező nélkül nem lesz jobb

A megoldás kulcsa a tudatos tervezés és szabályozás, amellyel úgy lehet kezelni a fapados légitársaságok által generált utasforgalmat, hogy az ne vezessen a célállomások túlterheléséhez. Ez magában foglalhatja a látogatók számának korlátozását, a helyi közösségek bevonását a döntéshozatalba, valamint a fenntartható gyakorlatok ösztönzését mind a szolgáltatók, mind az utazók részéről.

Tény, hogy a diszkont légitársaságok megjelenése új dinamikát hozott az utazási szektorba, hiszen demokratizálta az utazást és potenciálisan hatékonyabb működést tett lehetővé. Ugyanakkor komoly kihívást teremtett a fenntarthatóság terén, amelynek eredményes megoldásán a turisztikai szektor jövője múlhat.