Zöld pénzügyek

Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a zöld szempontok a bankok, befektetők és biztosítók szolgáltatásaiban. Ez nem csupán üzleti lehetőség, hanem egyre inkább társadalmi és jogszabályozói elvárás is. Az Európai Unió egyre több eszközzel tesz azért, hogy a kontinens minél inkább a zöldgazdaság irányába mozduljon el: ezt a célt szolgálja többek között a European Green Deal bejelentése, a különleges karbon-határvám bevezetése, valamint a körforgásos gazdaság akciótervének kidolgozása is. Ezek a tendenciák a kisebb vállalatokat is egyre inkább arra ösztönzik, hogy felülvizsgálják saját fenntarthatósági szemléletüket és pénzügyeiket.  

Úgy tűnik, hogy a COVID-járvány csak felerősítette a fenntarthatósági törekvéseket mind társadalmi, mind nagypolitikai szinten. Nézzünk csak szét saját környezetünkben! Egyre nagyobb társadalmi igény van a változásra, amelyet a koronavírus-krízis még nyomatékosabbá tett. A fogyasztók és a munkavállalók ugyanis valódi, jelentőségteljes intézkedéseket várnak a nagyvállalatoktól a társadalmi problémák enyhítésére és az ökológiai lábnyomuk csökkentésére. De nem csak ők, hanem az érintett felek is elvárják a cégek tevékeny akcióit: erről számolnak be különböző nem-pénzügyi jelentések.

Az új tervek szerint az Európai Bizottság a jövőben várhatóan felülvizsgálja a nem-pénzügyi jelentéstételben kötelezett vállalatok körét. Ezt jelenleg a több mint 500 főt foglalkoztató cégeknek teszik kötelezővé, a jövőben azonban az ennél kisebb szervezeteknek is fenntarthatósági jelentést kell készíteniük. Érdekes lehet nyomon követni Kanada példáját, ahol a kormány kötelezővé tette a fenntarthatósági jelentéstételt azon vállalatok számára, amelyek a COVID-19 miatt gazdasági támogatást igényeltek. Ezek a tendenciák azt mutatják, hogy a koronavírus-válság csak még jobban felerősítette az igényt a gazdaság fenntarthatóbbá tételére.

A klímaváltozás és a kapcsolódó ökológiai problémák nem függetlenek a pénzrendszertől. A World Economic Forum legfrissebb globális kockázati felmérése alapján a megkérdezett gazdasági és politikai döntéshozók, kutatók a környezeti jellegű krízisektől tartanak leginkább. Az extrém időjárási hatásokat már a hitelminősítők is több éve figyelembe veszik hosszú távú előrejelzéseikben. Nincs mese tehát: tényleg mély, strukturális változásokra van szükség, hogy megelőzzük a katasztrófát.  

A jövőorientált gondolkodásmód azonban nem csak drasztikus intézkedésekből, hanem üzleti lehetőségekből is áll, hiszen a „zöld útra tért” vállalatok sokat profitálhatnak az átállásból. A fenntartható beruházásoknak azonban jelentős költségük van, amelyet közpénzekből szinte lehetetlen finanszírozni. Ezt az üzleti lehetőséget ismerték fel világszerte a pénzügyi intézetek, amelynek nyomán elindították a fenntartható beruházásokat támogató green finance üzletágukat. A zöld pénzügyi szolgáltatások rendkívül sokszínűek és innovatívok. Legfontosabb szegmensének, a zöld kötvények kibocsátásának mértéke az elmúlt három évben megötszöröződött. A fellendülés hatását már Magyarországon is érezhetjük: az MNB például tavaly indította el Zöld Programját az ország fenntartható felzárkóztatása céljából.

A feladat tehát adva van: általánossá kell tennünk a zöld pénzügyeket, hogy a környezeti hatás mint szempont beépüljön az üzleti döntésekbe. És ezzel nem csak a gazdaság, hanem a Föld is jól jár.