Iratkozzon fel és tölte le a teljes kutatást!
Elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatót
Kérem a kutatási anyagot
Repülés, kutyatartás, húsfogyasztás: valóban tisztában vagyunk a karbonlábnyomukkal?
A vizes élőhelyek pusztulása több billió dolláros kárt okozhat
2025.10.22
Túlhalászat: veszélyben az óceánok
2025.11.07
A fogyasztók nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az energiatakarékos izzóknak és háztartási gépeknek, mint amennyire az valóban hozzájárul a klímavédelemhez – derül ki a National Academy of Sciences folyóiratban megjelent friss tanulmányból.
A fogyasztók gyakran tévesen ítélik meg, hogy mindennapi szokásaik milyen mértékben járulnak hozzá a klímavédelemhez. Egy, a National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány szerint van, amit túlértékelnek, és van, amit alábecsülnek. A kutatásban a résztvevőknek olyan tényezőket kellett rangsorolniuk, mint az autózás és a repülés csökkentése, az élelmiszer-pazarlás mérséklése, az otthoni energiafelhasználás vagy az újrahasznosítás, annak alapján, hogy szerintük ezek mennyiben segítik a klímavédelmet. Az eredmények azt mutatták, hogy a valóban nagy hatású döntéseket rendszeresen alulértékelik, míg a kisebb jelentőségűeket túlzott figyelem övezi.
A szakértők szerint például a repülés visszafogása, a kutyatartás mellőzése vagy a megújuló energiaforrásokra való áttérés sokkal jelentősebb klímavédelmi eredménnyel járna, mint gondolnánk. Ezzel szemben az energiatakarékos izzók alkalmazása vagy a mosás energiaigényének mérséklése jóval kisebb hatással bír, mégis gyakran túlértékeljük őket.
A torzítás egyik oka, hogy a közbeszéd és a reklámok előszeretettel emelik ki a látványos, könnyen megvalósítható viselkedésváltozásokat. A kevésbé kézzelfogható, de sokkal nagyobb következményekkel járó döntések, például a repülés, ezzel szemben jóval kevesebb figyelmet kapnak. Különösen érdekes ebből a szempontból a kutyatartás ökológiai lábnyoma. A kutyák húsevők, étrendjük előállítása pedig jelentős szén-dioxid- és metánkibocsátással jár. A marhahústermelés például hatalmas terhelést ró az ökoszisztémára, részben az erdőirtások miatt, amelyekkel legelőket hoznak létre. Más háziállatok, például a növényevő nyulak, ehhez képest jóval kisebb környezeti hatással bírnak.
A repülés szintén az egyik legnagyobb szennyező. Az ENSZ számításai szerint például egy New York-Tokyo út kihagyása annyi kibocsátás-megtakarítást jelenthet, mint egy évnyi húsfogyasztás elhagyása vagy három hónapnyi autómentes életmód. A tanulmány szerzői azt is kiemelik, hogy a megújuló energia használata, különösen az otthonok fűtésében, hűtésében, illetve a közlekedésben, az egyik legjelentősebb lépés, amit egyénileg megtehetünk.
Összességében a kutatás arra jutott, hogy az emberek sokkal tudatosabb döntéseket hoznak, ha megbízható információk állnak rendelkezésükre. Amikor a résztvevők szembesültek saját tévedéseikkel, sokan újragondolták, mely lépések számítanak igazán hatékonynak a bolygó védelmében.
Forrás: Chikansplanet
Eredeti cikk: Repülés, kutyatartás, húsfogyasztás: valóban tisztában vagyunk a karbonlábnyomukkal?
