Lassan, de zöldül a globális villamosenergia-termelés

Lassan, de zöldül a globális villamosenergia-termelés 

Épp egy fél évszázaddal azt követően, hogy a kőolaj felhasználási csúcsot döntött 46 százalékos részesedésével a globális energiaigényből, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2024-es összefoglalójában arról számolt be, hogy tavaly először csökkent a kőolaj részesedése 30 százalék alá. Az összefoglaló szerint a múlt évben az átlagosnál gyorsabb ütemben bővülő globális energiakereslet nagy részét a megújulók és az alacsonyabb károsanyagkibocsátású földgáz fedezték. 

Kedvező folyamatok látszanak a villamosenergia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés 80 százalékát már a megújuló energiaforrások és a nukleáris energia adták össze. Sőt, itt is csúcsdöntésről beszélhetünk, hiszen ez volt az első alkalom, hogy ez a két kategória együttesen elérte a 40 százalékos szintet a teljes áramtermelésben. 

Miközben ezek a folyamatok a derűlátást erősítik, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy 2024-ben még mindig emelkedni tudott a szén iránti globális kereslet. Igaz, a növekedési ütem mindössze 1 százalékos volt, ami pont a fele a megelőző évinek, de ez attól még önmagában is problematikus. 

Az pedig különösképpen, hogy a kereslet bővülése egyértelműen a klímaváltozásra vezethető vissza: az IEA szerint a szénfogyasztás globális éves növekedésének több mint 90 százaléka a Kínában és Indiában tapasztalt intenzív hőhullámokhoz kapcsolódó hűtési igényekkel függ össze. Főleg ezek tehetnek arról, hogy a globális szénalapú villamosenergia-termelés 2024-ben új csúcsra, 10 700 TWh-ra nőtt. Ezzel a szén továbbra is a világ áramtermelésének első számú energiaforrása, 35 százalékos részesedéssel. Öröm az ürömben, hogy az energiaügynökség 1974-es alapítása óta ez a legalacsonyabb arány. 

És ha már rekordok: Kínában tavaly új történelmi csúcsra emelkedett a szén iránti kereslet, 58 százalékra emelve a távol-keleti ország részesedését a globális szénfogyasztásból. Ezzel Kína közel 40 százalékkal több szenet fogyaszt, mint a világ többi része együttvéve, nagyrészt az erőművei miatt: ezek égetik el a bolygó teljes szénfogyasztásának több mint harmadát. A szén iránti étvágy még látványosabb annak fényében, hogy a kínai vas- és acélágazat szénfogyasztása mintegy 2, a cementtermelésé pedig 9,5 százalékkal esett vissza. 

Ezekkel együtt is elképesztő a szén dominanciája, amelyet egyelőre az sem képes veszélyeztetni, hogy az országban rohamléptekben bővítik a napelemes és a szélerőművi kapacitásokat, és ugyanúgy nagy hangsúlyt fektetnek a víz– és nukleáris energiára, valamint a biomassza- és a gázalapú energiatermelésre. Ezek azonban egyelőre nem tudják kielégíteni a villamosenergia iránti igényt, amely tavaly is 7 százalékkal nőtt a távol-keleti országban.  

Így marad kiemelt szerepben a szén, amelynek keresletét a hűtési igények hajtják fel. Ez pedig egy ördögi körhöz vezet, hiszen a klímaváltozás hatásai ellen védekezve tesszük félre a fenntarthatósági aggályokat és égetünk el még több szenet.