Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban

Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban 

 
Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős része csomagolás formájában rövid időn belül hulladékká válik. A műanyag palackok, fóliák és dobozok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az élelmiszerbiztonságban, de környezetünkre gyakorolt hatásuk fenntarthatatlan. Szerencsére számos innováció kínál új lehetőséget ennek a problémának a kezelésére: a bioalapú műanyagoktól kezdve az ehető csomagolásokig egyre több olyan megoldás születik, amivel csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat. 

Mennyi műanyagot használunk? 

Az elmúlt évtizedekben a műanyag gyártás volumene elképesztő mértékben növekedett: 2023-ra a világ éves műanyagtermelése meghaladta a 410 millió tonnát, aminek mintegy 40 százalékát csomagolóanyagok tették ki. Az élelmiszeriparban különösen magas a műanyaghasználat, hiszen könnyű, olcsó, jól alakítható és kiválóan védi a termékeket a szennyeződésektől. Csak PET–palackból évente több mint 500 milliárd darabot gyártanak világszerte, azaz több mint egymillió palackot percenként. Ennek legfeljebb  30 százalékát hasznosítják újra, a többi hulladéklerakókban végzi, vagy ami még rosszabb, a természetben. 

A műanyag csomagolások szerepe az élelmiszeriparban 

Bár a műanyagok súlyos környezeti problémákat okoznak, vitathatatlan szerepük van az élelmiszerbiztonságban. Megvédik a termékeket a szennyeződésektől és a mikrobás élelmiszerromlástól, ezzel is csökkentik az élelmiszerhulladék mennyiségét. Ráadásul az anyag áttetszősége miatt a fogyasztók a csomagolás megbontása nélkül is meggyőződhetnek a termék állapotáról. A megfelelő csomagolás tehát nélkülözhetetlen, ezért a velük járó környezetkárosítás elkerüléséhez azonban elkerülhetetlenné vált az innovatív, fenntartható alternatívák fejlesztése. 

Új, környezetbarát csomagolási megoldások 

Az elmúlt években számos ígéretes fejlesztés született, amelyek célja a műanyag csomagolások ökológiai lábnyomának csökkentése. A bioalapú és biológiailag lebomló műanyagok, például a politejsav (PLA) vagy a polihidroxialkanoátok (PHA) olyan növényi vagy mikrobiológiai eredetű anyagok, amelyek komposztálhatóak és egyes típusai tengeri környezetben is lebomlanak. A Danone és a Nestlé például olyan vizes palackok fejlesztésén dolgozik, amelyek 100%-ban bioalapú műanyagból készülnek. 

Egy másik figyelemre méltó irány az ehető csomagolás, amely algából, burgonyakeményítőből vagy fehérjékből készül. Az indonéz Evoware startup például olyan algából készült, ehető csomagolóanyagot fejlesztett ki, amit, ha nem fogyasztanak el, néhány hét alatt természetes úton lebomlik. De egyre népszerűbbek a papíralapú csomagolások is. Több cég műanyag helyett kezelt, vízálló papírt vagy kartont használ, amely könnyebben újrahasznosítható vagy komposztálható. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a papírba csomagolt élelmiszerek eltarthatósági ideje jelentős mértékben lerövidül a műanyagba csomagolt élelmiszerekhez képest. 

A felsorolt innovációk mellett fontos mérföldkövek lehetnek a fogyasztói magatartásváltozásokra apelláló újrahasználható vagy újratölthető csomagolások is, mint például a Loop platform. Ennek lényege egy olyan újrahasználható csomagolási rendszer felállítása, amelyben a termékeket tartós, visszaváltható tárolókban értékesítik, majd használat után ezeket összegyűjtik, kitisztítják és újratöltik. A Loop ma már olyan nagy márkákkal működik együtt, mint az Unilever, Nestlé vagy a PepsiCo., hogy visszaváltható és újratölthető csomagolásokat vezessen be a fogyasztók számára.