Az eldobott cigicsikkekből akár útburkolat is készülhet

“Az Akropoliszra felmegyünk, és ott a csikket a városra pöccintjük” – áll a Kispál és a Borz felejthetetlen klasszikusában. De amennyire vonzó a dalban megjelenített lázadó hangulat, olyannyira káros, ha a való életben is eldobáljuk a használt cigarettacsikkeket, ugyanis a bennük található anyagok mérgezik a vizet, a talajt és az egész ökoszisztémát. Szerencsére vannak olyan találékony kezdeményezések, amelyek megoldanák a hulladéktípus körforgásban tartását.  

Amikor a veszélyes hulladékokról beszélünk, viszonylag kevés szó esik a cigarettáról, pedig a használt csikkek körülbelül 4000 féle toxikus kémiai anyagot tartalmaznak. Ha eldobunk egy csikket, a benne található festékek, nikotin, metanol, hexamin, arzén és kadmium mind kioldódnak, és súlyosan károsítják a környező talaj és víz minőségét. Az Anglia Ruskin University tudósai például már bebizonyították, hogy a cigarettacsikkben található mérgező vegyületek gátolják a növények fejlődését. 

Mivel műanyagot is tartalmaznak, ezért több mint 15 év alatt bomlanak le, és az aszályos időszakban felelőtlenül hátrahagyott csikkek fokozzák az erdőtüzek kockázatát. Arról nem is beszélve, hogy mennyire elcsúfítják a közterületek látványát, ahol folyamatosan nagy terhet rónak a szemétszedőkre, és kockázatot jelentenek például a játszótéren vagy a parkokban játszó gyerekekre és kisállatokra.  

A világ legtöbbször eldobott tárgya  

Bár egy-egy cigarettacsikk eldobása nem tűnik nagy problémának, összességében azonban mégis ez teszi ki a nem szemetesben landoló hulladékok legnagyobb részét. Az Euronews szerint a világszerte naponta elszívott 18 milliárd cigarettának csupán egyharmada kerül a szemétlerakóba. Aki sétált már tengerparton, az bizonyára tapasztalta, hogy lépten-nyomon eldobált csikkekbe lehet botlani. Jelenleg ez a világ óceánjainak első számú szennyezőanyaga, a cigarettagyártást mégsem szabályozzák olyan rendeletekkel, mint például a műanyagzacskókat és szívószálakat. Az eldobott cigaretták ugyanúgy mikroműanyagokra bomlanak, melyeket az élőlények elfogyasztanak, ezáltal visszavonhatatlanul bekerülnek a természet körforgásába.  

Újrahasznosíthatók-e a csikkek?  

A csikkek újrahasznosítása nem egyszerű feladat, ugyanis külön kell választani az egyes komponenseket. A legjobb természetesen az lenne, ha egyáltalán nem termelnénk dohányipari hulladékot, de ha már fennáll a probléma, akkor fontos lenne gazdaságos megoldást találnunk arra, hogy körforgásban tartsuk őket.  

Születtek erre már egészen kreatív megoldások is. Kutatások szerint például azok az égetett agyagtéglák, melyek anyagához használt cigarettacsikkeket kevernek, jóval ellenállóbbak és hatékonyabban is szigetelnek, mint a hagyományos építőanyagok – írja a Science Daily. Ráadásul a publikáció szerzői azt állítják, hogy ezzel az eljárással csökkenthető a gyártási folyamat energiaigénye.  

Nemrég pedig arról olvashattunk, hogy Szlovákiában aszfaltépítésre használták fel a szelektíven gyűjtött csikkeket. Pozsony önkormányzati hulladékgazdálkodási vállalata bejelentette, hogy 2024-től speciális konténerekben fogják gyűjteni a kidobott cigarettákat. A használt szűrőkből speciális szálakat készítenek, amelyek aztán az útburkolat adalékanyagává válnak. Az innovatív ötletet már meg is valósították Garamszentkereszten, ahol a világon elsőként büszkélkedhetnek ilyen útszakasszal.