A műanyagokat használják utazáshoz a korábban helyhez kötött gerinctelen fajok

2023: a megújulók éve
2023.06.30
A kanadai erdőtüzek miatt a világ egyik legrosszabb minőségű levegője érkezett New Yorkba
2023.07.14

A tengerek és óceánok műanyagszennyezésének egyik meglepő következménye, hogy néhány partmenti gerinctelen állat a hulladékanyagokon lebegve kezdett szaporodni. Az adaptivitás következtében ezek az élőlények újabb és újabb területeket hódítanak meg a parttól egyre beljebb, az óceán mélyéhez közeledve, ami egyáltalán nem biztos, hogy jó.

A mānoai Hawai’i Egyetem kutatói észrevették, hogy a Csendes-óceán északi, szubtrópusi áramlatából szedett műanyag több mint 70 százalékán tengeri élőlények „laknak” – írja a Treehugger. De még ennél is érdekesebb részlet, hogy a műanyagokon több partmenti faj található, mint nyílt óceáni.

Linsey Haram szerző felhívta a figyelmet arra, hogy az általunk ismert bioföldrajzi korlátok folyamatos változásban vannak. A tengeri ökoszisztémák többmillió éve működő rendszerei könnyen módosulhatnak a felgyülemlő műanyagszennyezés miatt. A kutatás „neopelágikusnak”, azaz „új nyílt tengerinek” nevezi ezeket a közösségeket, melyekre csak nemrég bukkantak rá. A csapat 105, 2018-ban és 2019-ben begyűjtött műanyagelemet vizsgált meg, melyek a Csendes-óceán északi részén található körforgásból származnak. Ezeken olyan gerinctelen fajokat találtak, melyek egyébként a partmenti vizekben léteznének, de a műanyagokon utazva képesek voltak életben maradni, sőt, még szaporodni is.

Ahogy az Impakter.com is írja, csak ebben az áramlatban több mint 1,6 millió négyzetkilométernyi, a vízen úszó műanyaghulladék található, ami Franciaország területének háromszorosa. A látható műanyagdarabok és a szabad szemmel nem látható mikroműanyagok bekerülnek az áramlatokba, ahol szemétörvényt generálnak. Erre a folyamatra csatlakoznak rá a partmenti élőlények. Ez az adaptivitás izgalmasnak tűnhet, így azonban potenciálisan káros fajok is terjeszkedhetnek, illetve behatolhatnak a nyílt tengeri élőlények terébe. Így az odasodródó szivacsoknak, férgeknek vagy medúzáknak az ott élő fajokkal is meg kell küzdeniük az életterükért és a táplálékukért.

A CNN.com szerint az alkalmazkodás arra is bizonyíték, hogy a szemétmennyiség túlságosan nagy méreteket öltött. Mivel az organikus anyagok maximum pár évig maradnak egyben, mielőtt lebomlanának és lekerülnének az óceánfenékre, addig a műanyagok jóval tovább maradnak fenn – mobil platformokat szolgáltatva olyan fajoknak, melyek amúgy képtelenek lennének a nyílt vízen életben maradni. A tudósok a több mint 100 vizsgált műanyagon 484 gerinctelen organizmusra bukkantak, melyek 80 százaléka egyébként jellemzően a partmenti területeken él.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a világ nagyjából 460 millió tonnányi műanyagot termel, ami azonnali intézkedések nélkül 2060-ra megháromszorozódhat. A műanyaghulladéknak csak körülbelül 9 százalékát hasznosítják újra, 22 százaléka pedig egyszerűen szétszóródik a természetes ökoszisztémában a nem megfelelő feldolgozás következtében. Sőt, egy márciusi kutatás szerint 2040-re a jelenlegi állapotnál 2,6-szor több műanyag kerülhet a tengerekbe. Ez pedig óriási változásokat von maga után, ugyanis a műanyagokon utazó élőlények belezavarnak a teljes ökoszisztémába.

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!


Forrás: Chikansplanet
Eredeti cikk: A műanyagokat használják utazáshoz a korábban helyhez kötött gerinctelen fajok

FacebookTwitterLinkedIn