

A vízhiányról hajlamosak vagyunk nyári problémaként gondolkodni: jön a hőség, apadnak a folyók, kiszáradnak a tavak, aztán ősszel fellélegezhetünk. Pedig a vízhiány nem évszakos jelenség, a klímaváltozás miatt pedig egyre fontosabb, hogy azt a vizet, ami ma még egyszerűen „átfolyik rajtunk”, meg tudjuk tartani.
2026 nyara ismét megmutatta, mennyire sérülékeny a vízellátás. A forró, száraz időszakban több mint száz magyar településen vezettek be vízkorlátozást, Budapesten pedig ideiglenes vízosztó pontokat is fel kellett állítani. Európában is súlyos a helyzet: Cipruson nyáron a rendelkezésre álló édesvíz 92 százalékát felhasználják, ami komoly nyomást helyez az ország vízgazdálkodására. Az ilyen példák azonban nemcsak azt mutatják meg, hogy mennyire fontos a víztakarékosság, hanem arra is rávilágítanak, hogy a vízzel való gazdálkodás alapját kellene megváltoztatnunk.
A probléma ráadásul nem pusztán az aszály. A városokban a csapadékot gyakran azonnal elvezetjük, a mezőgazdasági területekről a víz gyorsan lefolyik, a folyókat pedig korábbi szabályozások alakították át, miközben a talaj víztároló képessége is romlik. Szerencsére ma már számos bevált módszer segíthet abban, hogy tudatosabban bánjunk a vízzel: kevesebbet veszítsünk el, többet tartsunk meg, és amit lehet, használjunk fel újra.
1) Tartsuk meg, ami már a rendszerben van
A víz megtartása ott kezdődik, hogy nem veszítjük el azt, ami már a (cső)rendszerben van. Az árokásás nélküli csőfelújítás, például a CIPP-technológia, a meglévő vezetékek belső újrabélelésével teszi lehetővé a hálózat korszerűsítését anélkül, hogy egész utcákat kellene felbontani. Ehhez társulhat az AI-alapú prediktív karbantartás, amely a korábbi csőtörések, környezeti és üzemeltetési adatok alapján képes azonosítani a meghibásodásra hajlamos szakaszokat, ez az eddigi kutatások szerint nagyon ígéretes megoldás lehet.
2) Tartsuk meg az esőt ott, ahol leesik
A szivacsváros koncepció éppen ezt segítheti: esőkertekkel, zöldtetőkkel, vízáteresztő burkolatokkal és kisebb tavakkal a csapadék helyben tartható ahelyett, hogy azonnal a csatornarendszerbe kerülne. Az így kialakított városi kistavak pedig egyszerre tárolhatják a csapadékot, mérsékelhetik a hőszigethatást és új – a városi biodiverzitást támogató – élőhelyeket teremthetnek. Működő példákért nem kell messzire menni: a Gardenfutura budapesti projektjei – méhlegelők, faültetések és csapadékvíz-visszatartó rendszerek – Óbudán és a Graphisoft Parkban már bizonyítottak.
A zöld- és kéktetők pedig a városi vízmegtartás egyszerű, helyben alkalmazható eszközei: a növényzettel borított zöldtetők lassítják a csapadék lefolyását, míg a kéktetők a vizet ideiglenesen tárolják, így kisebb terhelés jut a csatornahálózatra.
3) Ugyanazt a vizet akár többször is használhatjuk
Kézenfekvő válasz lehet a vízhiányra, hogy nem minden felhasznált vizet tekintünk automatikusan veszteségnek. A tisztított szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítása már uniós szinten is szabályozott lehetőség, amely megfelelő vízminőség mellett öntözésre használható. Ipari környezetben ennél is tovább lehet menni: a tisztított szürke- vagy szennyvíz újra felhasználható, így ugyanaz a víz több körben is a gazdaságban maradhat. Sőt, erre külön piacot is lehet építeni: a tisztított szennyvizet kibocsátó üzemek olyan vállalatoknak értékesíthetik tovább a vizet, amelyek például hűtővízként használják fel, így az nem válik hulladékká, hanem újabb ipari folyamatban hasznosul.
4) Adjunk vissza több vizet a természetnek
Nem minden vízügyi megoldásnak kell betonból és csövekből állnia. A patakok és folyók revitalizációja, például a korábban lefedett vagy betonmederbe szorított vízfolyások felszínre hozása („daylighting”), újra természetesebb vízi élőhelyeket hozhat létre. Nemzetközi példák, köztük a párizsi Bièvre és a pekingi Yuhe helyreállítása azt mutatják, hogy a városi vízfolyások természetesebb működésének visszaállítása egyszerre lehet vízgazdálkodási, természetvédelmi és városfejlesztési eszköz.
A négy megközelítés mögött ugyanaz az egyszerű gondolat áll: nem feltétlenül több vizet kell szereznünk, hanem jobban kell gazdálkodnunk azzal, ami már rendelkezésünkre áll. A vízhiány pedig ősszel is aktualitás: a nyár megmutatja, mi történik, amikor kevés a víz, az ősz és a tél pedig lehetőséget ad arra, hogy a csapadékot ne engedjük egyszerűen elfolyni. Amit most nem tartunk meg, azt tavasszal és nyáron már hiányolni fogjuk. A vízmegtartás így nem egy következő aszályra adott gyors reakció, hanem hosszú távú alkalmazkodás, amire érdemes időben felkészülni.
Forrás: Chikansplanet
Eredeti cikk: Nem az a baj, hogy kevés a víz, hanem hogy túl gyorsan elengedjük: négy lehetséges válasz a vízhiányra
![]() |
2026
A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül” elnevezésű munkaerőpiaci programban nyújtott támogatás tárgyábanBővebben Cégünk részt vesz a Széchenyi Terv Plusz pályázaton, melynek célja munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása. Kedvezményezett neve: ALTEO Circular Korlátolt Felelősségű Társaság
Képzések részletes bemutatása: 1. Munkahelyi kompetenciafejlesztés I. (20 óra): 2. Digitális együttműködés és generációk közötti kommunikáció a munkahelyen (16 óra): 3. Digitális munkahelyi kompetenciafejlesztés III. (16 óra): 4. NIS 2 Információbiztonsági alapelvek és szabályozások (28 óra): 5. Digitális munkahelyi kompetenciafejlesztés II. (16óra): 6. Angol KER B2 középhaladó szintű nyelvi képzés (60 óra): Képzések tervezett befejezési dátuma : 2026.10.16. |
![]() |
2022
A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül” történő támogatásáról.Bővebben
A pályázat célja munkahelyi képzések megvalósítása az Éltex Kft. munkavállalói számára, ezzel növelve társaságunk hatékonyságát, eredményességét. A támogatást 2022. novemberében nyertük el, és ugyan ebben a hónapban kezdtük el a megvalósítást. Az Éltex Kft. az alábbi támogatásban részesült: Kedvezményezett neve: ÉLTEX Kereskedelmi és Fuvarozó Korlátolt Felelősségű Társaság Fejlesztés tárgya: A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül Iktatószám: HB/09-FOGL/004119-9/2022 Támogatás összege: 15 756 784 Ft Támogatás intenzitása: 50 % Tervezett befejezés időpontja: 2023.12.31. A projekt keretében megvalósuló képzések:
|
![]() |
2022
TDIJ-ÉMI-2022 Támogatási programBővebben Az Éltex Kft. támogatásban részesült az alábbiak szerint: Támogató: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. A Támogatás célja: hogy a Magyar Állam az SA.58312 számú bizottsági határozaton alapuló, vissza nem térítendő költségvetési támogatás nyújtásával a termékdíj-köteles termékekből keletkezett hulladékok kezelésével/előkezelésével/hasznosításával foglalkozó, vagy a támogatással létrejövő fejlesztés révén azt megvalósító mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalkozások COVID-19 járvány (koronavírus-járvány) következtében kialakult likviditási nehézségeit enyhítse a körforgásos gazdaság megvalósulását elősegítő hazai komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításának, fejlesztésének, hatékonyságnövelésének, továbbá a másodnyersanyagok felhasználásának ösztönzése által. A támogatási Kérelem száma: TDIJ-ÉMI-2022-00022 A támogatói okirat dátuma: 2022.05.25. Iktatószám: 22-11/2022//TDIJ A támogatás összege: 163.743.709,- Ft A támogatás intenzítása: 70% A befejezés időpontja: 2023. szeptember 30. |