Idegvégződések nélkül is érzékelhetik az érintéseket a növények

A kanadai erdőtüzek miatt a világ egyik legrosszabb minőségű levegője érkezett New Yorkba

2023.07.14

A túlhalászat felgyorsítja a tőkehalak evolúcióját

2023.07.28

2023.07.21

Egy új kutatás szerint a növények képesek érzékelni azt, hogy mikor érnek hozzájuk, és hogy mikor ér véget egy érintés, hiába nem rendelkeznek olyan idegvégződésekkel, mint az állatok vagy az emberek.

A Washingtoni Egyetem kutatói olyan kísérletsorozatot végeztek, amelyben egy vékony üvegrudat érintettek növényi sejtekhez, melyek erre lassú hullámokban kalciumjeleket küldtek más sejteknek. A nyomás felengedésekor pedig felgyorsultak az általuk kibocsátott hullámok. Bár az már ismert tény volt, hogy a növények – hiába nincsenek idegvégződéseik – érzékelik az érintést, most már arra is van bizonyíték, hogy más típusú jeleket küldenek az érintés elején és végén.

A kutatók 84 kísérletet végeztek 12 növényen, amelyek közt volt lúdfű és dohány is. Egy viszonylag új technológiával olyan növényeket termesztettek, melyekben kalciumérzékelőkkel rendelkeznek. Ahogy az amerikai National Library of Medicine felhívja rá a figyelmet, ezek a szenzorok nagyon fontos másodlagos üzenetközvetítők a sejtek között: a növények fejlődését és növekedését is ilyen jelek szabályozzák, ahogy a környezeti tényezőkre való reakciókat is. A tudósok mikroszkóp alá helyezték a növényeket, és egy apró, emberi hajszál méretű üvegrúddal nyomást gyakoroltak a sejtekre. Számos komplex reakciót figyeltek meg az érintés hossza és ereje függvényében is, de a legegyértelműbb eltérések a folyamat kezdetekor és végén voltak tapasztalhatók. A kutatók szerint a sejtekben lévő nyomásváltozás lehet az oka a válaszreakciónak, az azonban még nem egyértelmű, hogy a gének miként reagálnak erre.

Ahogy a National Geographic is kitér rá, a növények többféle módon reagálnak környezetükre – például, ha egy hernyó beleharap egy levélbe, akkor olyan anyagok termelése indulhat be, amitől keserűbb lehet a növény, hogy az állat ne egyen többet belőle. A gyapotnövények pedig, ha molylárvák okoznak kárt bennük, olyan darazsakat vonzanak be, amelyek megeszik a molyokat.

Az érintésekről szóló eredmények azért is fontosak, mert egyre több részlet derül ki arról, hogy komplexebb módon működnek a növények, mint azt gondoltuk, és sokkal érzékenyebbek lehetnek a környezeti változásokra. A klímaváltozás, az erdőtüzek, a szennyezés pedig mind olyan átalakulásokat idézhetnek elő a növényvilágban, melyeknek messzemenő következményei lehetnek a teljes bioszférára.