Az ökológiai gazdálkodásból származó vagy organikus termékek térnyerésével sokakban felmerülhet a kérdés, hogy tényleg jobb-e az a több száz forinttal drágább bioparadicsom, és vajon elhihetjük-e, hogy teljesen vegyszermentesen termesztették. Meg úgy általában, mit is jelent az, ha egy termék bio, öko, organikus vagy natúr? Új bejegyzésemben ezeknek a népszerű és gyakran félrevezető fogalmaknak jártam utána.
Az elmúlt tíz-húsz évben jelentősen megnőtt a fogyasztói tudatosság. Egyre többen választanak mesterséges vegyszer- és adalékanyag mentes élelmiszert, és odafigyelnek arra, hogy az általuk megvásárolt hús- vagy tejtermék milyen gazdálkodásból származik. Soha nem volt ennyi zöld jellel ellátott árucikk a boltok polcain: a boroktól kezdve a lisztekig szinte mindenből választhatunk biót. Az új mozgalmak célja, hogy megreformálják és környezetbaráttá tegyék a mezőgazdaságot, valamint megőrizzék a természet gazdag ökoszisztémáját. A fogyasztók cserébe vegyszertől és adalékanyagoktól mentes, egészségesebb termékeket kapnak.
A bio, öko vagy organikus kifejezések az élelmiszerek esetében ugyanazt jelentik: olyan terméket, amelyet ellenőrzött körülmények között termesztettek, és nem tartalmaz semmilyen toxikus vagy szintetikus anyagot. A növénytermesztésnél figyelembe veszik a termőföld állapotát, a vetőmag származását és a növényvédő szerek alkalmazását. Az Európai Unió szabályai szerint az ilyen gazdaságból származó zöldséget vagy gyümölcsöt nem kezelték mesterséges permetezőszerekkel, és nem használtak termesztéséhez műtrágyát sem. Ez azt jelenti, hogy a rajtuk lévő, kizárólag szerves eredetű növényvédőket vízzel könnyedén lemoshatjuk.
Állati eredetű termékek esetében azok kaphatnak bio minősítést, amelyeknél az állatállomány megfelelő élettérrel rendelkezett, természetes anyagból készült táppal etették, és nem kapott növekedési hormont vagy egyéb hozamfokozó szert.
Honnan tudjuk, hogy nem átverés?
A biotermesztés szabályai az egész Európai Unióban egységesek. A feltételek betartását és a tanúsítványok kiállítását országonként különböző független szervezetek ellenőrzik. Az EU területén előállított, előre csomagolt bio termékeket egységes ökológiai logóval látják el. A jelölés mellett fel kell tüntetni az ellenőrző szervezet kódszámát, valamint azt a helyet, ahol a terméket alkotó mezőgazdasági nyersanyagokat előállították.
A zöld leveles logó láttán tehát biztosak lehetünk abban, hogy az adott termék megfelel a szigorú feltételeknek. Előfordul viszont, hogy a gyártók önkényesen ráírják termékükre a bio vagy organikus szavakat annak ellenére, hogy nem rendelkeznek megfelelő tanúsítvánnyal. Erre azért van lehetőségük, mert a törvény nem szabályozza szigorúan a fenti jelzők használatát. Ezért érdemes alaposan megvizsgálni a címkét, ha már egyszer eldöntöttük, hogy bioterméket veszünk.
Tényleg egészségesebb és környezetkímélőbb a bio?
Rengeteg felmérés készül a biotermelés valódi hatásáról. Persze a mozgalom ideológiájával könnyű azonosulni, hiszen ki ne támogatná az egészségesebb és környezetkímélőbb élelmiszerek előállítását? A piackutatók szerint a biotermékek népszerűsége nagyrészt a társadalmon eluralkodó kemofóbia, azaz a kémiai anyagoktól való félelem miatt van. A fogyasztók egyre jobban tartózkodnak a mesterséges tartósítószerektől és adalékanyagoktól. Ami permetezővel, növényvédő szerrel kezelt, az meg pláne gyanús. De vajon ártalmas is? Nem feltétlenül. A Stanford Egyetem kutatása szerint a hagyományos termékek hasonló tápanyagtartalommal rendelkeznek, mint a bio termékek, és a bennük található kemikáliák szintje nem olyan magas, hogy annak egészségügyi kockázatai lehetnének. Egyedül az antibiotikum-rezisztens baktériumok tekintetében találtak különbséget: a nem bio módon tenyésztett húsokban magasabb volt az antibiotikumnak ellenálló baktériumtörzsek előfordulása.
A biogazdálkodás ökológiai jelentőségéről is megoszlanak a vélemények. Az Oxfordi Egyetem összefoglalója szerint az organikus farmok tagadhatatlanul pozitívan befolyásolják a biodiverzitást, és tágabb értelemben véve is előnyösebb ökológiai hatással bírnak. Ugyanakkor a termelt termékek mennyisége szempontjából nem feltétlenül előnyösebbek, mint egy hagyományos gazdaság. Hiszen egy biofarm termésátlaga átlagosan kevesebb, ezért ugyanannyi élelmiszer előállítása akár nagyobb szén-dioxid kibocsátással járhat.
Mindazonáltal azt gondolom, hogy ha a pénztárcánk is megengedi, akkor érdemes a biopiacon is vásárolni, biotermékeket venni. Ezzel hozzájárulhatunk a Föld természeti kincseinek megóvásához, és a holisztikus szemlélet jegyében más élőlények jólétéért is tehetünk a sajátunk mellett. Ez pedig hosszú távon biztosan kifizetődik.
Forrás: Chikansplanet
Eredeti cikk: Tényleg jobban megéri bioélelmiszert venni?