Kimeríthetetlen, de még kihasználatlan energiaforrásunk: az óceán

A víz, mint energiaforrás már ma is szerepel a megújuló energiák között, legalábbis azokban az országokban, ahol ehhez megfelelőek a természeti adottságok. Most azonban a szakemberek komolyabban is elkezdtek foglalkozni azzal, hogy miként lehetne felhasználni az óceánokat az energiatermelésben.

Óriási lehetőség rejlik ebben az energiatípusban, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) becslései szerint ugyanis az óceánok megújulóenergia-potenciálja többszöröse az emberiség energiaigénynek: 45 ezer–130 ezer TWh közöttire tehető, míg a globális energiaigény 2019-ben 25 814 TWh volt.

Napjainkban azonban még csak 535 MW beépített kapacitás áll rendelkezésre az óceánok energiájának kihasználására, melynek döntő többségét egy francia és egy koreai árapályerőmű teszi ki. A legnagyobb ezek közül a Sihwa nevű létesítmény, ami egy korábban megépített hosszú tengeri gátat használ ki, és ma már 250 ezer ember áramellátásáért felel. De nem sokkal kisebb a Rance francia folyó torkolatához épített másik erőmű sem.

Az IRENA szakértői ugyanakkor arra számítanak, hogy a közeljövőben az ilyen típusú erőművek száma megsokszorozódik. Számításaik szerint a beépített kapacitás 2030-ra elérheti a 10, 2050-re pedig a 100 GW-ot is, ráadásul több európai cég vezető szerepet tölt be a területen. Az innováció felgyorsulását mutatja, hogy 2000 és 2017 között több mint 24 ezer szabadalmat nyújtottak be a témában, többségüket a hullám- és árapály-energia területén.

Hatalmas előnyök mellett megoldandó kihívások

Óriási előnye ennek az energiatípusnak, hogy az óceán az egyik legkiszámíthatóbb megújuló energia. Mivel az árapályt a Föld, a Hold és a Nap egymáshoz viszonyított mozgása vezérli, és a légköri hatások alig befolyásolják, így az energiatermelés megbízhatóan előrejelezhető.

Természetesen vannak bizonyos kockázati tényezők is, amelyeket szem előtt kell tartaniuk a szakembereknek. Ezek elsősorban a természeti körülményekből fakadnak, hiszen az erőműveknek a legzordabb időjárási körülményeket is bírniuk kell. Ez nagyban befolyásolja telepítésüket és karbantartásukat, de a stabil működésükre szintén kihathat. Még nem pontosan ismert az ilyen típusú erőművek környezetükre gyakorolt hatása sem – márpedig a megújuló energiaforrásoknál fontos szempont, hogy semmiképp se legyen környezetkárosító a működésük. Természetesen meg kell említeni az óceánok felosztásának politikai kérdéseit, valamint a fejlesztés, telepítés és fenntartás finanszírozási kérdéseit is, amivel szintén számolnunk kell.

Az azonban biztos, hogy a megoldandó kérdések mellett az óceánok mindenképpen fontos szerepet fognak betölteni a jövő megújuló energiatermelésében – akár az árapály kihasználásával, akár a vízen lebegő nap- vagy szélerőmű parkok telepítésével.