A globális felmelegedés következményeként a sarki régió hőmérséklete is emelkedik. A klímaváltozás ideális körülményeket teremt az így beköltöző hódoknak, amelyek gátépítése azonban megbolygatja a térség ökoszisztémáját.
Ahogy a Knowable Magazine is beszámolt róla, a klímaváltozás már évtizedekkel ezelőtt élhetőbb körülményeket teremtett a hódok számára, akik elkezdtek északra vonulni a tundrán át. Alaszkában most már több kolónia is található, és egyre csak szaporodnak. Még nem teljesen egyértelmű, hogy milyen következményekkel járhat ez a változás, de a helyiek és a tudósok is egyre aggodalmasabban figyelik a változásokat.
Az Insidie Climate News is beszámolt arról, hogy a gátak miatti vízáramváltozások eredményeképp egy alaszkai kis falu mellől egyszerűen eltűntek a helyiek számára alapvetően fontos halak. Egy törzsi vezető kiemelte, hogy amint megjöttek a hódok, elfogytak a halak. Ez pedig igaz több távoli alaszkai közösségre is, akik a hódok beköltözésének negatív hatásait tapasztalhatják.
A kanadai Yukon kormány vezető biológusa, Thomas Jung felhívja a figyelmet arra, hogy a hódok milyen mértékben képesek az ökoszisztémák módosítására – ezen képességüket csak az ember múlja felül. Mielőtt a prémvadászok kiirtották volna őket, a több millió emlős alakította az észak-amerikai víztérképet: gátjaik a víztábla magasságától kezdve az ott termő bokrokra és fákra is hatással voltak. A felmelegedés eredményeképp azonban már a fagyos észak sem állítja meg őket.
Az 1950-es években például egyáltalán nem voltak hódgátak miatt kialakult tavak az alaszkai sarkvidéken, egy friss tanulmány szerint azonban már közel 11 400 ilyen van. A gátak így melegebb térségeket eredményeznek, mivel az általuk létrehozott tavacskák mélyebbek, így nem is fagynak be teljesen. A meleg víz megolvasztja az állandóan fagyott altalajt, a felengedett föld pedig szabadjára engedi a benne hosszú évek óta tárolt széndioxidot és metánt, amelyek a globális felmelegedést tovább erősítő üvegházhatású gázok.
A helyzet egyébként kifejezetten sajátos, ugyanis minden más régióban pozitívumként tekintenek a gátakra. A déli régióban ezek az építmények menedéket nyújtottak a ragadozók elől, és otthont mindenféle rovaroknak, békáknak, madaraknak. Több térségbe is azért telepítettek be tudatosan hódokat, hogy javítsák a természet állapotát: Angliában öt év alatt egy hódpár egy komplex mocsárvidéket alakított ki, amely a szénben és nitrogénben magas üledék koncentrációjával aktívan hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági területen kevesebb legyen a földerózió és a szennyezés. Kanadában pedig a szárazsággal tudták így felvenni a küzdelmet: a hódok érkezése után 60 százalékkal több nyílt víz volt a szárazságok idején, mint azokban az években, amikor szinte kiirtották őket a prémvadászok.
Pont emiatt egyedi a sarki jelenlétük, ugyanis a folyton változó körülmények és a már erre berendezkedett emberi, állati és növényi élővilág számára komoly változásokat hozhatnak. Mindenesetre érdekes módon szemléltetik a klímaváltozás messzemenő, összetett következményeit, illetve azokat a láncreakciókat, amik korábban teljesen független elemeket hoznak kapcsolatba, befolyásolva jelenünket és jövőnket.
Forrás: Chikansplanet
Eredeti cikk: A sarki felmelegedés miatt hódok költöznek a régióba, ez pedig nem feltétlenül jó