A nanoműtrágyák környezetbarát alternatívát jelenthetnek a mezőgazdaságban

Egy új tanulmány szerint a nanoműtrágyák segíthetnek a gazdáknak csökkenteni a környezeti károkat anélkül, hogy a termések növekedését negatív módon befolyásolnák. 
 

A nanoműtrágyák úgy csökkenthetik a szennyezést, hogy közben nem rontják a terméshozamot – írja a HappyEcoNews.com. Olasz kutatók megállapították, hogy ezek a mikroszkopikus tápanyagok ugyanolyan hatékonyan támogatják a növények fejlődését, mint a hagyományos műtrágyák, ugyanakkor környezetkímélőbb megoldást jelentenek a világ élelmezésére nézve. A kutatás során uborkanövényeken teszteltek nanoműtrágyákat, az eredményeket pedig összehasonlították olyan növényekkel, amelyeket hagyományos műtrágyával termesztettek. Közel egy hónap alatt mindkét növénycsoport egyforma növekedést mutatott minden releváns mutató vonatkozásában: a levélméretben, a gyökértömegben, a klorofilltartalomban és a teljes tömegben. 

A nanoműtrágyák rendkívül apró, 100 nanométernél kisebb részecskékből állnak, és olyan alapvető tápanyagokat tartalmaznak, mint a nitrogén vagy a foszfor. A magcsírázást, a nitrogénanyagcserét, a fotoszintézist, a fehérje- és szénhidrátszintézist, valamint a stressztűrést stimulálva pedig növelik a terméshozamot. Az egyéb előnyök mellett viszonylag kisebb mennyiségben kell a talajba juttatni ezeket a fajta műtrágyákat, ami megkönnyíti használatukat, miközben csökkennek a szállítási költségek is. 

Segíthetnek továbbá megoldani az egyik legnagyobb környezeti problémát a mezőgazdaságban: a műtrágyák kimosódását. Amikor a gazdák túl sok műtrágyát használnak, a felesleg a közeli folyókba és tavakba kerül, ami szennyezést és káros algaszaporodást okoz. Nagy változást hozhat tehát egy olyan megoldás, amely úgy csökkenti a műtrágya mennyiségét, hogy közben a hatékonysága nem változik. 

Egy izgalmas kutatás 

A Veronai Egyetem kutatói a növények növekedésén túl azt is megvizsgálták, hogyan viselkednek a tápanyagok a talajban. Egy foszforkimutatási módszer segítségével megállapították, hogy a nanoműtrágyák lassabban bocsátják ki a foszfort, mint a hagyományosak. A túl sok foszforral az a gond, hogy kimeríti a talajok gazdagságát, szennyezi a tavakat, a folyókat és az óceánokat egy eutrofizációnak (vízvirágzásnak) nevezett folyamat által. Ez algavirágzáshoz vezet, amely az ivóvízkészleteket károsítja, valamint oxigénhiányos holtzónákat hoz létre, amelyek halakat és más vízi fajokat pusztíthatnak el. A foszforszennyezés a biológiai diverzitás csökkenésének egyik fő oka, és hozzájárul az emberiséget fenntartó ökoszisztémák romlásához. Az eutrofizáció becslések szerint csak az Egyesült Államok gazdaságának évente 2,2 milliárd dollárba kerül. 

A környezeti hatásokra vonatkozó tanulmányok szerint a nanoműtrágyák így jelentős előnyökkel járhatnak a talaj és a vizek hosszú távú egészségének megőrzéséhez. Sőt, gazdasági előnyeik is lehetnek: ha a gazdák kisebb mennyiségű műtrágyával is ugyanazt az eredményt érhetik el, idővel pénzt takaríthatnak meg, feltéve, hogy a nanoműtrágya fajlagos ára nem jelentősen magasabb, mint a hagyományosé, vagy hogy a magasabb ár kompenzálódik a kisebb mennyiséggel, magasabb hatékonysággal.