Megdőlt az egyik leggyakoribb újrahasznosítással kapcsolatos mítosz

Az Európai Unió más tagországaihoz hasonlóan Magyarországon is folyamatosan emelkedik a csomagolási hulladék összmennyisége, ezen belül is főként a papíré. Sokan azt feltételezve nem gyűjtik szelektíven a színes vagy fényes bevonatokkal kezelt papírcsomagolásokat, hogy ezeket úgysem hasznosítanák újra. De vajon tényleg így van ez? Ennek járt utána egy nemrég publikált kutatás.  

A legtöbb csomagolóanyagnak fontos funkciója van az áruvédelemben a szállítás alatt, ezt követően azonban feleslegessé válik. Az online kereskedelem fellendülése és az elviteles ételek, italok népszerűsége pedig még tovább növelte az eldobott műanyag és papír mennyiségét. Ahogy az Európai Parlament is rámutatott, 2012 és 2021 között minden uniós polgár csomagolásihulladék-adagja átlagosan 34 kilóval emelkedett, ami tíz év alatt több mint 20 százalékot jelent.  

Az egyik leggyakoribb csomagolóanyag a papír. Ennek újrahasznosítása viszonylag könnyen megoldható, és az – típusától függően – akár öt–hét alkalommal is lehetséges. A szelektív papírgyűjtés azért is létfontosságú, mert például a hulladékkezeléssel foglalkozó Browning-Ferris Industries adatai szerint évente 25 millió fát lehetne megmenteni azzal, ha az Egyesült Államok éves nyomtatott sajtótermékeinek mindössze 10 százalékát újrahasznosítanák.  

A papírcsomagolás új élete 

A szelektíven gyűjtött háztartási papírhulladékot a begyűjtés után további csoportokra bontják. A hulladékpapírok csoportjába tartoznak az ömlesztett papírok (papírlapok, füzetek), míg a hullámpapír kategória a csomagolásra szánt többrétegű papírt foglalja magában.  

Az újrahasznosítás során a használt papírról lefejtik az esetleges fólia- vagy egyéb műanyagrészeket, majd a nyersanyagot vízzel és különféle vegyi anyagokkal keverik, feldarabolják, hevítik és pépesítik. Az így létrejött zagyból újabb papírtermékek készülnek, például írószerek, csomagolóanyagok, papírtörlők, tárolódobozok.  

Újrahasznosíthatók-e a színes papírzacskók?  

Világszerte gyakori jelenség, hogy az ipari és fogyasztói szektorokban papírral helyettesítik a műanyagcsomagolásokat; felmérések szerint 2023-ban körülbelül 5,3 milliárd papírzacskó kerülhetett forgalomba. Ezek jelentős részénél színes és fényes anyagokkal, például polimerekkel javítják a funkcionalitást és a tartósságot – sokaknak azonban nem egyértelmű, hogy az ilyen módon kezelt zacskók, dobozok újrahasznosíthatók-e hagyományos módon.  

Az Eurosac által indított kutatás ötféle papírzacskó kraft változatát vizsgálta meg. Ez az egyik legelterjedtebb csomagolóanyag-verzió. A fehérítetlen, erős, barna kartonpapírt előszeretettel használják az építőanyagok csomagolásához, valamint a liszt, az állateledel és a tejpor zacskóihoz.  

A tesztek alapján öt papírtípusból négy kiválóan újrahasznosítható volt, csupán egy csomagolás-féle lógott ki a sorból, a tejporos zacskó. A magas műanyagtartalmú, kevert típusú anyagok összetettebb feldolgozási mechanizmust igényelnek, a további négy ugyanakkor tökéletesen újrahasznosítható egy hagyományos, a jelenleg szabványnak számító technológiákat alkalmazó újrahasznosító üzemben.  

Mindig van értelme szelektíven gyűjteni 

Nagyon nem mindegy ezért, hova dobjuk a használt csomagolóanyagokat, és kétség esetén érdemes a kuka oldalán található útmutatást követni. Az például településenként változhat, hogy melyik kukába kell kerülnie a használt italos és tejes kartondobozoknak. A szennyezett papírt ugyanakkor nem lehet újrahasznosítani. Ezért – ahogyan arra az FKF is rendszeresen felhívja a figyelmet – ételmaradékos dobozokat, használt papírzsebkendőket, koszos szalvétákat, zsíros, olajos, oldószeres papírhulladékoknak semmi keresnivalója a kék kukákban.