Igazi éghajlati anomália a Csendes-óceánba benyúló hideg víznyelv

Rejtélyes természeti jelenséget azonosítottak a kutatók Dél-Amerika nyugati partjaitól több ezer kilométerre: a Csendes-óceán keleti részén titokzatos lehűlési folyamat zajlik, amelynek egyelőre senki nem érti az okát. A New Scientist szerint ez a megválaszolatlan kérdés nagyobb hatást gyakorol a bolygó éghajlatára, mint gondolnánk.  

A kutatók már évek óta azt jósolják, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás növekedésével az óceánok vize is melegedni fog. Ezért olyan meglepő, hogy a Csendes-óceán keleti részén éppen ennek az ellenkezője történik. A több ezer kilométeres víznyelv hőmérséklete a Föld óceánjainak többségével ellentétben 1992 és 2022 között nem nőtt, sőt, még enyhe lehűlést is mutatott az 1972-2000 közötti átlaghoz képest. A jelenséget Pedro DiNezio, a Coloradói Egyetem munkatársa az “éghajlattudomány legfontosabb kérdésének” nevezte, többek között azért is, mert a hideg víznyelv jövője meghatározhatja a Kaliforniai szárazság vagy az Ausztráliában tomboló erdőtüzek súlyosságát. A kutatók összefüggésbe hozták a jelenséget az indiai monszunszezon intenzitásával, valamint az afrikai éhínséggel is – a hideg víznyelv hőmérsékletének jövőbeli változása ugyanis fokozhatja vagy mérsékelheti is a globális felmelegedés mértékét.  

Hogyan lehetséges ez? A hideg víznyelv által dominált keleti rész jelentős globális és regionális hatásokkal bír. Ehhez először meg kell értenünk a létrejöttének körülményeit. A Nature Climate Change egy 2019-ben megjelent tanulmánya szerint a Csendes-óceán nyugati és keleti régiója között folyamatosan fokozódik a hőmérsékletkülönbség, és ez szinte teljesen konzisztens az üvegházhatású gázok szintjének növekedésével. A szén-dioxid légköri koncentrációja ugyanis fokozza az óceán nyugati régiójának hőmérsékletét, ami intenzívebb passzátszeleket gerjeszt. A légmozgás pedig automatikusan feljebb húzza a víztömeg mélyebb rétegeit, melyek fokozatosan hűtik a másik oldalt. Ezáltal egyre tovább erősödik az óceán keleti és nyugati felének hőmérsékletkülönbsége.  

Ez az ellentét fokozottabb felhőképződéshez vezet a Csendes-óceán keleti felén, melyek jóval több napfényt vernek vissza, mint az egyébként tiszta légkörű víztömeg sötét színe. Következésképpen a hideg víznyelv megváltoztathatja akár az egész bolygó átlaghőmérsékletét is, hozzájárulva a klímaváltozás mérsékléséhez. De ehhez az kell, hogy ne fokozódjon a szén-dioxid-koncentráció mértéke: ha ugyanis megfordul a tendencia, és a Csendes-óceán keleti részének hőmérséklete is megemelkedik, az a globális felmelegedést is súlyosbíthatja.  

Ahogy a Qubit is rámutat a témát taglaló cikkében, a különös klímajelenség világszerte lázban tartja a kutatókat, akik nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy még jobban megértsék annak okait és következményeit. Ezáltal ugyanis pontosabban értenénk, mit és hogyan kell tennünk a szélsőséges időjárási jelenségek pusztítása ellen.  

Forrás: Chikansplanet
Eredeti cikk: Igazi éghajlati anomália a Csendes-óceánba benyúló hideg víznyelv