2026.08.21

A hőhullámok duplán támadnak

A szélsőséges meleg egyszerre növeli a hűtési célú villamosenergia-igényt és fogja vissza több erőműtípus teljesítményét. A hőhullám ezért már nem csupán egészségügyi vagy várostervezési kihívás: közvetlen energiapiaci és gazdasági kockázat, amelyre termelési, hálózati és energiahatékonysági beruházásokkal kell válaszolni. Noha a hőhullámok térségünkben sem újkeletűek, mindeddig inkább egészségügyi és várostervezési problémaként kezeltük őket: árnyékot, […]
2026.08.14

A világ egyik legdrágább városa megtalálta a legolcsóbb klímamegoldást

A zöldtető ma már nem luxus és nem is esztétikai döntés – Zürichben legalábbis. A svájci városban több mint harminc éve kötelező növényzetet telepíteni az újépítésű házak lapostetőire, így a város lapostetejű épületeinek 40 százalékán már növények élnek. Ennek különösen a nyári melegben és az aszályban van jelentősége, e megoldás révén ugyanis könnyebben birkóznak […]
2026.08.07

A városok egyik legjobb klímafegyvere a fa, de a legtöbb helyen még mindig nem ültetnek eleget

A városi hőségnek évente 350 ezren esnek áldozatául. Két friss kutatás egybehangzó eredménye szerint a fakorona akár a városi hőszigethatás felét is semlegesítheti, míg az erősen fásított negyedek lakói 20–40 százalékkal kevesebb többlethőt szenvednek el, mint a fátlan területek lakói. A városi hőszigethatás abból adódik, hogy a beton és aszfalt elnyeli a nap hőjét, majd […]
2026.07.31

Kamerák és mobiladatok mutathatják meg, mekkora a valós forgalomszennyezés

Az, aki egy péntek délután autózott már a Balaton felé, tudja milyen az, ha sokan vannak az utakon. De vajon mennyi szennyezést termel valójában ez a forgalom? Az MIT kutatói most közelebb kerültek a válaszhoz, miután valós idejű kibocsátástérképet készítettek, és kiderült: eddig 23–49 százalékkal alábecsülték a közlekedési szennyezést.   A probléma nem az volt, hogy eddig nem mérték a kutatók a közlekedési szennyezést, hanem hogy rossz módszerrel. A […]
2026.07.24

Itt a valaha volt legerősebb El Niño, ami sokat elárul a ránk váró jövőről

A 2026-os El Niño az átlagoshoz képest 2 fokkal emelheti az óceánfelszín hőmérsékletét, így az idei lehet a valaha mért második legmelegebb év. Ez nem csupán meteorológiai rekord, hanem egy globális ökológiai láncreakció kezdete, amelynek pusztító hatásai – a nem is olyan távoli jövőben – a mindennapjaink részévé válhatnak. Az El Niño néhány évente visszatérő természetes jelenség: a Csendes-óceán keleti részén a felszíni vízhőmérséklet […]
2026.07.17

Mit tanulhatunk Dánia nukleáris fordulatából?

Az elmúlt időszak energetikai vitái Európában nem villamosenergia-rendszerekről, sokkal inkább világnézeti kérdésekről szóltak. Atom vagy megújuló? Állami nagyberuházás vagy piaci innováció? Zsinórtermelés vagy időjárásfüggő kapacitások? A gyakorlat ugyanakkor azt támasztja alá, hogy karbonsemleges energiarendszert nem lehet egyetlen győztes technológiára építeni. Ha néhány évvel ezelőtt valaki azt állítja, hogy Dánia ismét komolyan foglalkozni kezd az […]
2026.07.10

Gombahálózatok a klímavédelem szolgálatában

Mikorrhizának nevezzük a növények gyökerei és a talajban élő gombák közötti szimbiotikus hálózatot. Ezek a finom gombafonalak a növények gyökereivel hatalmas, egymással összekapcsolódó földalatti rendszereket alkotnak, amelyek az ökoszisztémák egyfajta „keringési rendszeréhez” hasonlíthatók. A növények által megkötött szén jelentős része ezen a rendszeren keresztül kerül a talajba, ahol hosszabb időre tárolódik. A legújabb kutatások szerint ezeknek a […]
2026.06.26

A tenger alatti „klímagép”: miért kulcsfontosságú a tengeri fű?

A tengeri fű a partközeli sekély vizekben élő virágos növény, amely hatalmas, sűrű úgynevezett „víz alatti réteket” alkot. Keveset hallunk róla, pedig ez az egyik legfontosabb ökoszisztéma a klímavédelemben. Kutatások szerint a tengeri fű alkotta „víz alatti rétek” rendkívül hatékonyan kötik meg a szenet: akár 35-ször gyorsabban, mint az amazóniai esőerdő, miközben a világ […]
2026.06.19

A vidrák jelzik, ha a természet veszélyben van

A part menti ökoszisztémák romló állapotára gyakran csak akkor derül fény, amikor a károk már látványosak. A kutatók szerint azonban a vidrák korai jelzőrendszerként is szolgálhatnak: egészségi állapotuk és táplálkozásuk olyan nyomokat hordoz, amelyekből következtetni lehet a vizek szennyezettségére és az ökoszisztéma általános állapotára. A dél-brazíliai partvidéken a kutatók évtizedek óta vizsgálják a neotropikus vidrák (Lontra longicaudis) populációit a Projeto Lontra kutatási program keretében. Ezek az állatok a vízi ökoszisztémák […]