


Az Európai Unió céljával összhangban Magyarország is vállalta, hogy 2050-re teljesen karbonsemleges lesz. Ennek feletétele, hogy a megújuló energia minél nagyobb teret nyerjen. Az elmúlt egy évben rohamosan nőtt a naperőművek által előállított áram mennyisége hazánkban is, de vajon ez mire elég? Hol tartunk most, melyek azok az eredmények, amelyekre büszkék lehetünk, és milyen kihívásokkal nézünk szembe mi, a piacon meghatározó nagyvállalatok? És a fogyasztók milyen előnyeit élvezhetik mindennek? Nemrég ezeket a kérdéseket vitattuk meg szakértőtársaimmal a Menedzserek a Társadalomért konferencián, amelynek tanulságait most veletek is szeretném megosztani.
Tavaly már a Paksi Atomerőművel vetekedett a hazai napenergia-kapacitás, ami a MAVIR legfrissebb adatai szerint 2020-ban elérte a 2000 megawattot. 2017-ben a magyarországi erőműpark összes beépített kapacitásának még mindössze 1,2 százalékát tették ki a naperőművek. Ezzel szemben tavaly december elején már 13,8 százalékos részesedésnél tartunk. A többi iparági szereplővel együtt arra törekszünk, hogy minél több termelő tudjon bekapcsolódni a hálózatba, és minél inkább decentralizált legyen az energiatermelés. Célunk a megújuló energia megsokszorozása, hiszen a karbonsemlegesség és a fenntarthatóság irányába kell elmozdulnunk. Ebből a szempontból nagyon fontos eszköz a hazánkban is bevezetett Megújuló Energia Támogatási Rendszer, a METÁR, amelynek forrásai költséghatékonyan ösztönzik a környezetbarát, megújuló alapú villamosenergia-termelést.
A napenergia-termelés elég speciális terület, hiszen nagyrészt az időjárástól függ. Ez feladatot ad a kereskedőknek, elosztóknak, átviteli hálózatoknak és energiatermelőknek is. Emellett az elvek is változnak, hiszen előbb-utóbb el kell jutnunk odáig, hogy a termelők fizessék meg az általuk okozott költségeket. Mi az ALTEO-nál lépést tartunk a fejlődéssel, hiszen az elmúlt években átadott naperőmű-beruházások mellett létrehoztuk menetrendezési szolgáltatásunkat is, a naperőmű tulajdonosok részére. Ugyanakkor nem szabad, hogy ez a fejlődés megtorpanjon, és még mindig vannak előttünk kihívások. Nagyon jó látni, hogy ilyen lendületesen fejlődnek a napenergia-programok, ugyanakkor a lelkesedés mellett az is fontos, hogy ezeket a terveket valóban végre is hajtsuk.
A naperőművek legnagyobb kihívása az energiatárolás, szabályozás. Kezdjük azzal, hogy az év óráinak felében sötét van, és ilyenkor a naperőművek nem tudnak villamosenergiát termelni. Az is igaz, hogy bár a fent említett 2000 megawatt valóban Paks kapacitásával vetekszik, nem szabad elfelejteni, hogy egy atomerőmű jóval nagyobb hatásfokkal működik. Az is a feladatunk, hogy a naperőművek által megtermelt energiát összeegyeztessük a kereslettel, ami nem minden esetben könnyű. Hiszen a fogyasztóknak nem mondhatjuk azt, hogy a napsütéstől függ, hogy meg tudják-e nézni a Bajnokok Ligája döntőjét – hiszen az általában este, a sötétben zajlik. Az időjárásfüggő, decentralizált energiatermelés nagyon más felfogást, és más hálózatot igényel, hiszen korábban lineáris úton termeltük és adtuk el az energiát. Most viszont már nem pusztán fogyasztók vannak, hanem fogyasztó és egyben termelő ügyfelek, úgynevezett prosumer-ek is.
Mi ezekre a megoldás? Először is pontos és részletes előrejelzést kell készítenünk arra vonatkozóan, hogy ezek az erőművek mikor és mennyi villamosenergiát fognak termelni. Ebben segíthet a meteorológiai szolgálat fejlesztése, illetve az integrátori szerepek létrehozása, amellyel hatékonyan kezelhetünk egyszerre akár több erőművet is. Emellett sok ponton a fogyasztókat is bevonhatjuk, akár lakossági, akár ipari szinten is. Bővíteni kell a tárolókat, melyeknek legalább olyan gyorsan fejlődik a technológiája, mint a naperőműveké. Úgy gondolom, hogy az innovációs potenciál katalizálhatja az iparág fejlődését, egyben új szerepeket és funkciókat nyithat meg. Olyan rugalmas, intelligens hálózatot kell létrehoznunk, amelynek a tárolás és a szabályozhatóság is a része. Ez közös iparági és nemzeti érdekünk, amely csak a piaci szereplők összefogásával valósulhat meg.
Forrás: Chikansplanet
Eredeti cikk: Napenergiától fényes, karbonsemleges jövő
![]() |
2022
A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül” történő támogatásáról.Bővebben
A pályázat célja munkahelyi képzések megvalósítása az Éltex Kft. munkavállalói számára, ezzel növelve társaságunk hatékonyságát, eredményességét. A támogatást 2022. novemberében nyertük el, és ugyan ebben a hónapban kezdtük el a megvalósítást. Az Éltex Kft. az alábbi támogatásban részesült: Kedvezményezett neve: ÉLTEX Kereskedelmi és Fuvarozó Korlátolt Felelősségű Társaság Fejlesztés tárgya: A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül Iktatószám: HB/09-FOGL/004119-9/2022 Támogatás összege: 15 756 784 Ft Támogatás intenzitása: 50 % Tervezett befejezés időpontja: 2023.12.31. A projekt keretében megvalósuló képzések:
|
![]() |
2022
TDIJ-ÉMI-2022 Támogatási programBővebben Az Éltex Kft. támogatásban részesült az alábbiak szerint: Támogató: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. A Támogatás célja: hogy a Magyar Állam az SA.58312 számú bizottsági határozaton alapuló, vissza nem térítendő költségvetési támogatás nyújtásával a termékdíj-köteles termékekből keletkezett hulladékok kezelésével/előkezelésével/hasznosításával foglalkozó, vagy a támogatással létrejövő fejlesztés révén azt megvalósító mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalkozások COVID-19 járvány (koronavírus-járvány) következtében kialakult likviditási nehézségeit enyhítse a körforgásos gazdaság megvalósulását elősegítő hazai komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításának, fejlesztésének, hatékonyságnövelésének, továbbá a másodnyersanyagok felhasználásának ösztönzése által. A támogatási Kérelem száma: TDIJ-ÉMI-2022-00022 A támogatói okirat dátuma: 2022.05.25. Iktatószám: 22-11/2022//TDIJ A támogatás összege: 163.743.709,- Ft A támogatás intenzítása: 70% A befejezés időpontja: 2023. szeptember 30. |