Kihalási hullám közepén

Október elején ünnepeljük az Állatok Világnapját – de valóban van mit ünnepelnünk manapság, amikor a WWF jelentése szerint épp egy hatalmas kihalási hullám közepén vagyunk, és a veszélyeztett fajokat gyűjtő ún. „vörös lista” is folyamatosan bővül? A legfontosabb kérdés pedig az, hogy tehetünk-e még bármit is az élővilág megóvásáért?

1931. óta ünnepeljük az Állatok Világnapját október 4-én, amely Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentjének halálának napja. Az állatok világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, az ünnep célja pedig, hogy felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára.

Ezt teszi a WWF is, a szervezet kétévente készíti el Élő Bolygó Jelentését, amelyben a Föld élővilágának aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva. Az idei jelentés, amelyet alig egy hónapja publikáltak, elég ijesztő számokat tartalmaz.

A jelentésből kiderül: az 1970 és 2016 közötti időszakban az egész világon megfigyelt 4392 faj 20811 populációja döbbenetes mértékben, átlagosan 68 százalékkal zsugorodott. A leggyorsabb ütemben az édesvizek biológiai sokfélesége romlik: 300 év alatt a globális vizes élőhelyek mintegy 90 százaléka eltűnt, a megfigyelt 3741 édesvízi populáció (944 emlős-, madár-, kétéltű, hüllő- és halfaj) pedig átlagosan 84 százalékkal lett kisebb.

A folyamat pedig nem állt meg napjainkban sem, a mi évszázadunkban a vadon élő fajok egyötödét fenyegeti a kihalás az éghajlatváltozás következtében. A növények kihalási kockázata szintén hatalmas: a dokumentált növényfaj-kihalás az emlősök, a madarak és a kétéltűek együttes csökkenésének kétszerese.

Márpedig az emberiség fennmaradása nagyban függ a természetes folyamatoktól: az élelmiszertermelésünk 35%-a a beporzásnak köszönhető, a világ lakosságának pedig 10-12%-a számára nyújt megélhetést a halászat és haltenyésztés. Sőt, a hal 4,3 milliárd ember elengedhetetlen fehérjeforrása.

A bolygó állapotának romló tendenciája nem véletlen és szorosan összefügg az emberi tevékenységgel: 1800 óta hétszeresére nőtt a népesség a bolygón – ma már közel 8 milliárdan élünk a Földön –, a világgazdaság pedig a harmincszorosára emelkedett. Földünket elsősorban olyan emberi tevékenységek vagy azok következményei veszélyeztetik, mint az élőhelyek pusztulása, a fajok kizsákmányolása, a túlhasználat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, valamint az invazív fajok és betegségek.

De mit tehetünk? Tehetünk-e még egyáltalán valamit?

A jó hír az, hogy a modellszámítások szerint országok közötti összefogással még megóvhatjuk a vadonterületeket, és így az élővilág sokszínűségét is. Ehhez azonban nem elég a természetvédelem: az élelmiszer-termelés és a fogyasztási szokásaink átalakítására is szükség van, ahogy át kell alakítanunk az energiafelhasználásunkat is, sokkal jobban kell támaszkodnunk a megújuló energiákra.

A WWF-hez hasonló célokat fogalmazott meg az ENSZ is, amelynek fenntartható fejlődési céljairól az országok 2021 szeptemberében tárgyalnak majd.