A húsfogyasztás dilemmája

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az élelmiszerellátás és a klímaválság közötti összefüggés. Azon belül is a nagyüzemi állattenyésztés járul hozzá jelentős mértékben az üvegházhatású gázok kibocsátásához és a globális vízkészletek kimerüléséhez. Az Európai Unió számos országa felismerte, hogy a húsfogyasztás mérséklése alapvető lépés a fenntartható jövő felé.   

A húsfogyasztás környezeti hatásai 

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 14,5 százalékáért felelős állattenyésztéshez hatalmas területre, vízre és takarmányra van szükség, ami különösen nagy hatással van az éghajlatra és a környezeti ökoszisztémákra. Az állattartás céljából történő mezőgazdasági termelés – különösen a növekvő mennyiségben takarmányként használt szója termesztése – nagymértékű földterület-felhasználattal, talajpusztulással és erdőirtással jár. Az állattartás a vízfelhasználását tekintve is jelentősen terheli a környezeti erőforrásokat: a marhahús előállításához 15 400 liter vízre van szükség kilogrammonként, míg a növényi alapú élelmiszerek, mint például a hüvelyesek vagy gabonafélék, lényegesen kevesebb vizet igényelnek. Ezen felül jelentős mértékben hozzájárul a vízszennyezéshez is a trágya és egyéb mezőgazdasági melléktermékek révén. 

Nem engednek a húsból a magyarok 

A húsfogyasztás mérséklése nemcsak környezeti, de egészségügyi szempontból is kedvező lehet. Számos kutatás kimutatta, hogy a nagy mennyiségű vörös hús növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a vastagbélrák kockázatát, így nem csoda, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is figyelmeztetett a feldolgozott húsfélék túlzott fogyasztásának egészségkárosító hatásaira.  

A húsfogyasztás kiváltására, de legalábbis mérséklésére kínál fenntartható alternatívát az EAT-Lancet étrend , amely a növényi alapú élelmiszerek fogyasztására épít. Egy 2021-es felmérés szerint a brit lakosság 49%-a csökkentette a napi húsfogyasztását, és egyre többen választják a növényi alapú vagy „flexitáriánus” étrendet. Az olyan kormányzati kezdeményezések, mint például a „Meat-Free Mondays” kampány arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy hetente legalább egy napot húsmentesen töltsenek. Hollandiában is évről évre növekszik a vegetáriánus és vegán étrend népszerűsége, sőt, a kormány agrárstratégiája célul tűzte ki, hogy az állattenyésztésen alapuló gazdaság helyett egy zöldebb, növényi alapú mezőgazdaságot támogasson. 

A magyarok viszont nem igazán változtatnának a húsfogyasztási szokásaikon annak ellenére, hogy csaknem 95 százalékuk nyitott arra, hogy energiatakarékosabb és környezetbarátabb életmódot folytasson – derül ki az ELTE PPK felméréséből. A kutatás szerint a nők általában jobban hajlanak a fenntarthatóbb életmódra, míg a férfiak nem csökkentenék a húsfogyasztás mennyiségét.  

Alternatív fehérjeforrások 

Talán a fogyasztói szokások megváltozásának is köszönhető, hogy világszerte rohamosan bővül a növényi alapú húshelyettesítők piaca. Az alternatív fehérjeforrások, a szójából, borsóból vagy gombából készült húshelyettesítők egyre népszerűbbek a fogyasztók körében, így nem meglepő, hogy az élelmiszeriparban is egyre több nagyvállalat és startup ismerte fel a növényi alapú fehérjékben rejlő potenciált, de a laboratóriumban előállított hús is hozzájárulhat majd a hagyományos állattenyésztés környezeti terhelésének csökkentéséhez.