A klímaharcos gombák köztünk élnek

Gombákat szinte mindenki evett már, azt azonban kevesen tudják, hogy a klímaváltozás visszafordításában és az ökoszisztémák védelmében is nagy szerepet játszanak. Manapság egyre több kutatás zajlik a természet eredeti „biotechnológiájával” kapcsolatban, hiszen egyes fajok rendkívüli hulladékfogyasztási és szennyezőanyag-eltávolítási képességgel rendelkeznek. 

Az erdők több szempontból is segítségünkre lehetnek a klímaváltozás elleni harcban. Az Európai Unió területén található, mintegy 159 millió hektárnyi erdő például a kontinens teljes üvegházhatású-gázkibocsátásának 7 százalékát nyeli el. Ráadásul a fák segítik a talajerózió elleni védelmet, számos faj élőhelyét biztosítják, védik a biodiverzitást, továbbá szabályozzák a helyi klímát és a víz körforgását is.  

Vannak az erdőnek azonban olyan lakói, akik eddig kevesebb figyelmet kaptak, pedig ugyanúgy felveszik a kesztyűt a klímaváltozással és a környezetszennyezéssel szemben – ezek pedig nem mások, mint a gombák. Az úgynevezett gyökérkapcsolt mikorrhiza gombák szinte minden szárazföldi növénnyel szimbiózisban élnek, és ezáltal segítik a tápanyagok talajba jutását. Ez a gombafajta szabad szemmel nem látható, ugyanis egy hatalmas föld alatti hálózatot alkot, amely az egész bolygóra kiterjed. A mikorrhiza nagymennyiségű szén tárolására képes; kiterjedt láncolatának köszönhetően világszerte megközelítőleg 13 gigatonnányi karbont köt meg, amely a fosszilis tüzelőanyagok éves kibocsátásának a 36 százalékának felel meg – mutattak rá a Sheffieldi Egyetem kutatói.   

Szintén sokat tesz az ökoszisztéma egyensúlyáért a metarhizium robertsii nevű gyakori gombafajta, amely leginkább arról ismeretes, hogy megtapad a növények gyökerein, és megvédi azokat a kártevő rovaroktól. A tudomány azonban nemrég érdekes felfedezést tett a fajtával kapcsolatban: a metarhizium még arra is képes, hogy eltávolítsa a higanyt a növények gyökerei körül, illetve az édes és a sós vízből is.  

A Marylandi Egyetem kutatói higanyszennyezett talajba ültettek kukoricát ezzel a gombafajtával együtt, majd a termést megvizsgálva arra jutottak, hogy az nem tartalmaz semmilyen káros anyagot az emberi szervezet számára, mert a talajban található gombák magukba zárták őket. Tehát a metarhizium egy olcsó, hatékony megoldást jelenthet a higanyszennyezett területek ártalmatlanítására. 

Viszlát, romos házak! 

A nagyvárosokban komoly környezeti problémát jelentenek az elhagyatott lakóházak, amelyek tele vannak ólommal és egyéb mérgező anyagokkal, emellett már olyan romosak, hogy nem is lehet újra lakhatóvá tenni őket. Cleveland városában a Redhouse Studio építésziroda a gombákhoz fordult ennek a problémának az áthidalására.  

Az általuk kidolgozott megoldáshoz a micéliumokat, azaz vékony gombafonalakat hívták segítségül. A házak lebontásából származó anyagok, mint például a gerendák, a padló, a mennyezeti csempék, de még akár a tetőzsindely is belekeverhetők egy olyan szubsztrátumba, amely alkalmas az ilyen típusú gombák termesztésére, ugyanis ezek a hulladéktípusok kiváló tápanyagot jelentenek számukra. Több gombafaj is képes arra, hogy lebontsa az összetett szénláncú molekulákat az általuk termelt enzimek által, ezért gyakran más, hasonló kémiai szerkezetű szerves szennyezőanyagokat is képesek „elfogyasztani”.  

Az építésziroda csapata szerint a megmaradt szubsztrátumot akár házak építésére is fel lehet használni, amellyel enyhíthető lehet a várost sújtó lakhatási válság. A gombák után megmaradt anyagokat a micéliummal együtt tömörítenék és felhevítenék, így újfajta téglát nyerhetnek az építkezéshez.  

Összességében tehát a gombák, legyenek bármilyen aprók is, hatalmas szerepet játszhatnak a jövő megmentésében. Az utóbbi években egyre több kutatás foglalkozik velük, hiszen ezek az élőlények még mindig kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek. Úgy tűnik, hogy a gombák a szén-dioxid elraktározásától a higany vízből és talajból való kivonásán át egészen a házak „elfogyasztásáig” nem ismernek lehetetlent.