Hogyan ne dőljünk be a greenwashingnak?

Az ALTEO 2021-es, országosan reprezentatív kutatásából kiderült, hogy egyre több embernek fontos a környezetvédelem. A fogyasztóknak igényük van a zöld alternatívákra, amelyek megvásárlásával úgy érezhetik, hogy jót tesznek a Földdel. De honnan ismerhetjük fel, ha egy cég csak hangzatos marketingfogásként tekint a környezetvédelemre? Új bejegyzésemben ennek jártam utána.

A környezetvédelem sajnos nem magától értetődő dolog. Már a hetvenes években sem volt az, amikor ünnepelni kezdtük a Föld napját és az Egyesült Államokban megalapították a Greenpeacet. Akármennyire is törekszünk környezettudatos életet élni, önhibánkon kívül időről időre belefuthatunk bizonyos tévedésekbe vagy bakikba. Ennek egyik változata a greenwashing, amit magyarul zöldre mosásnak hívunk.

A Humusz.hu így írja le a jelenséget: “A kifejezés lényege, hogy egyes cégek és nagyvállalatok pl. különféle reklámokkal, “álzöld” tevékenységekkel környezettudatosnak tüntetik fel tevékenységüket, ezzel azt sugallva, hogy fontos számukra a környezetvédelem, azonban érdemi lépéseket valójában nem tesznek.” Erről a Magyar Természetvédők Szövetsége is írt egy összefoglaló tanulmányt, amit érdemes elolvasni, ha komolyabban érdekel minket a téma.

Talán nem kell elmagyaráznom, hogy mi a fő probléma a greewashinggal. Az érintett cégek azzal jutnak versenyelőnyhöz, hogy megtévesztik a vásárlókat és hamis információkat terjesztenek, hogy növeljék a népszerűségüket. A zöldbe csomagolt termékek gyártói nem ritkán környezetszennyező tevékenységet folytatnak, de az átlagfogyasztóknak nincs arra kapacitásuk, hogy minden vásárlásnál alapos kutatómunkát végezzenek az előállítás körülményeiről. És társadalmi szinten egyre nagyobb méreteket ölt a klímaszorongás is, ami alaposan átalakíthatja a fogyasztói szokásainkat. Ha egy cég azt ígéri, hogy a terméke megvásárlásával csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat, akkor nagyobb eséllyel választjuk azt az árucikket, ami enyhít a rossz érzésünkön.

Ne a borítójáról ítéljük meg a könyvet

Ne hagyjuk magunkat megvezetni, vegyük észre a greenwashingra jellemző trükköket! Általános ökölszabály, hogy ne dőljünk be a látványos címkéknek és csomagolásoknak, inkább keressük a hiteles tanúsítványok logóit. Ehhez segítséget nyújthat a Humusz termékjelzésekről szóló összefoglalója. Sok gyártó azzal próbálkozik, hogy hangsúlyosan sok zöld színt, illetve természetre utaló grafikákat használ a flakonokon, csomagolóanyagokon. De ez önmagában még nem jelenti azt, hogy valóban környezetbarát is lenne az adott termék; még akkor sem, ha egy hatalmas “bio” felirat díszeleg rajta. A gyártók gyakran ráírják a termékre, hogy nem tartalmaz bizonyos vegyianyagokat, melyekről köztudott, hogy az egészségre ártalmasak. De ez az állítás sokszor teljesen irreleváns, ha például az adott anyag használatát már vagy 20 éve betiltották az egész világon.

Úgyhogy azt tanácsolom, hogy járjunk utána kedvenc márkáink háttértörténetének. Vásároljunk kistermelőktől, csomagolásmentes vagy second hand üzletekben és tartsunk ki a valóban ökotudatos termékek mellett! Ezzel jó eséllyel elkerülhetjük, hogy hamisan zöldrefestett cégeket vagy szolgáltatásokat támogassunk.